Gyerek helyett háziállat. Más is észrevette ezt a jelenséget?

Egy kolléganőm fiús anyukának nevezi magát. Kan a kutyája ugyanis. Gyereke nincs.

Nekem ez hátborzongató.

Igen, kell nekik a család pótlék.

Nekem is van ismerősöm aki megosztotta a vőlegénye és a két gyerekük képét. A két gyerek 2 kutya volt.

Van egy elméletem, mégpedig az, hogy náluk valami baj van az elköteleződéssel. Ez olyan "half ass" élet. Nem tudnak elköteleződni rendesen, ezért van az, hogy a legtöbb ilyen ember nem házas, csak menyasszony vagy vőlegény, vagy barát/barátnő, sose feleség meg férj. Az túl sok elköteleződés.

Gyerek se kell, mert egy kutyától egyszerűbb megválni ha nem kell, legalábbis nem kell örökbeadási procedúrán végig menni, nem kell kutyatartást fizetni stb.

Ne értsetek félre nem arról beszélek ha valakinek háziállata van az ilyen lesz, de sokszor átesnek a ló túlfelére az ilyesmivel.

Sokszor a sokadik egyetemi végzettséget szerzik meg, mert nem tudnak egy szakma mellett se elköteleződni, egy munka mellett kitartani.

Bocs ha megbantottam valakit.

Ne is mondd.

Szerelmem, drágaságom, mindennek elnevezik, mindent megengednek nekik, vagyonokat költenek rájuk.... és rám néznek csúnyán, mert nem engedem a lakásba be falun a macskát...

Igazából, másik oldalról megközelítve a kérdést, miért baj az, ha valaki egy háziállaton éli ki a szeretetét, és nem vállal gyereket?

Nem értem, miért van ez olyan borzasztó negatív dolognak beállítva, miközben látjuk, hogy az emberek elég nagy része alkalmatlan rá, hogy normális szülő legyen.

Legalább beismeri, és nem vállal gyereket azért hogy utána kicsinálja lelkileg. Örüljünk neki. Több ember vállalhatna háziállatot gyerek helyett..

Leszögezem, én nagyon állatbarát vagyok, van is kutyám, meg két macskám, bent laknak a házban, prémium kaját esznek, oltott, ivartalanított mind, jólneveltek, foglalkozom velük. De ennek ellenére is úgy látom, hogy tényleg agyrém, amit művelnek sokan az állatukkal. Az a gügyögés, ajnározás némelyeknél egyszerűen beteges. A legdurvább pont egy olyan barátnőm, aki állítása szerint soha nem akar gyereket, de a kutyáját kb olyan szintre emeli, mintha az lenne. Mondom, én tényleg szeretem az állatokat, de ezt nem tartom normálisnak.

Egyébként az 1-esnek igaza van, nekünk is az egyik macskánk még a gyerekek előtt lett, tényleg baromi jó szűrő, hogy miként is viszonyul az ember párja ahhoz, ha gondoskodni kell valakiről.