Megengeded azt a kicsinek, amit a nagynak, vagy megvárod, amíg a kicsi is annyi idős, mint a nagy most? Melyik nevelési elvet választod?

Megvárom, amikor a kicsi is annyi lesz, mint a nagy. Ha nem így tennék, akkor kivételeznék velük.

Mert mondjuk hogyha a nagynak veszek 8 évesen telefont, mert egyedül jár iskolába, akkor a 6 évesnek nem fogok venni telefont, csak hogy neki is legyen, pláne nem veszek telefont a másfél éves lányomnak, aki még szobatiszta sincs, csakhogy nekik is legyen.

Nyilván nem engedem az a kicsinek amit a nagynak igen.

Pl. A nagy 8 éves egyedül megy suliba. Attól még a 3 évest nem engedem egyedül oviba (pedig szeretne menni😅)

A nagy alhatott a barátnőjénél. A kicsinek nem engedek még ottalvós bulit

Velem azt csinálták, hogyha én kaptam valamit, akkor vettek a 3 évvel fiatalabb öcsémnek is.

7 éves koromban az osztályban már mindenkinek volt telefonja. Vagy érintőképernyős, vagy gombos.

10 évesen kaptam egy agyonhasznált tabletet, ami 1 óra alatt 100%-ról lemerült 0-ra. Mi csináltak a drága szüleim? Vettek a 7 éves öcsémnek egy méregdrága tabletet.

Fontos, hogy mindkét gyereknek meglegyen a saját jogköre, de nyilván attól is függ, milyen dolgokra gondolsz pontosan.

Ha mindent megengedsz a kicsinek, amit a nagynak is, az a nagyobb gyerekben igazságtalanság-érzetet kelthet hosszabb távon, azt érezheti, hogy a kicsinek mindent szabad (gyakran jogosan), a kicsi pedig könnyen válhat akarnokká.

Ranschburg így ír erről: "Előfordulhat, hogy az egyiknek vagy a másiknak - az első években főként a kisebbnek - ez néha rosszul esik, de akkor is így helyes. Nem árt, ha a gyermek megtanulja, hogy az életben sokminden nem közvetlen vágyainknak megfelelően alakul, és mások jogait, függetlenségét tiszteletben kell tartanunk."

(Ranschburg Jenő: Rögök az úton - Egyén és család - pszichológiai írások, Saxum, 2007)