Mit tennétek ha a nagyszülők kiveételznének?

"A férjem szeretné békés úton megoldani a dolgot, nekem viszont elegem van abból, hogy folyton piszkálják a gyereket, hogy fájdalmat okoznak neki, és megmondtam, hogy amíg nem gondolkoznak el a dolgon, addig felejtsenek el minket is meg a gyereket is."

Senki nem bántja, piszjálja a gyereket, te veszed nagyon magadra, hogy nem tudod nevelni a fiadat. Senki nem okoz fájdalmat neki, te reagálod túl, ami kihat a gyerekre. Ha te a nagyszülőkkel meg akarod beszélni, hogy a te gyereked miért nem mehet (amikor te is tisztában vagy vele, hogy miert, hiszen leírtad), akkor miért a gyerek előtt, kihangosítva kell ezt megtenni? Te hergeled a gyereket.

Elhiszem, hogy rossz, mert a te gyereked, de ha a te gyereked lenne higgadt, nyugodt, akkor te se háborodnál fel azon, hogy a másik gyerek miért nem mehet.

2 és fél éves, nem egy magatehetetlen kisbaba. Meg kell vele valahogy értetni, hogy vannak helyek, ahol nem szabad pörögni, forogni, elevennek lenni. Ha már azt a szívére veszi, hogy becsukják előtte az ajtót és (idézem:) "magába fordult", mert 2 és fél évesen olyan fejlett az érzelmi intelligenciája, akkor azt is meg lehet vele értetni, hogy kicsit legyen higgadtabb, ne legyen olyan eleven. Vagy próbáld meg vele megértetni.

Én összeismerkedtem a játszótéren egy csoport anyukával. A vírus előtt úgy volt, hogy mindig a szombat vagy a vasárnap délutánt valamelyik gyerek szüleinél töltötték a gyerekek, hogy amíg az anyuka meg apuka vigyáz a gyerekekre, meg együtt játszanak a gyerekek, addig a többi szülő kicsit tudjon lazulni, kettesben lenni, nyugodtan szexelni, stb.

Szívesen vigyáztam rájuk, 1,5-2 havonta egyszer bevállaltam, hogy 2-3 órára legyenek nálunk a gyerekek és játszanak. Viszont volt egy gyerek, aki nagyon eleven és rossz volt, önfejű, hisztis és makacs. Amikor az a gyerek nem jött, tök jó volt, örültem neki, mert nem kellett extra nagy figyelem, hogy vajon most mégis mit fog csinálni, mit fog eltörni, milyen rosszba fogja rángatni a többit, ha bemegy a fürdőbe, odateszi -e az ujját a csaphoz, hogy a víz szerteszét folyjon és minden vizes legyen, homokot fog-e dobni más hajába, verekedni fog-e. Tetszik vagy nem, elfogadjátok vagy sem, egyetértetek vele, vagy sem, de összeültünk az anyukákkal, és megmondtuk, hogy azt a gyereket nem vállaljuk szívesen.

Persze itt is, mint a kérdező, magára vette, hogy dehát nem rossz, csak eleven, meg mi az, hogy megmerjük szólni az ő kis szentjét, ha belenyomja a gyerek fejét a sárba.

24 Nem minden nagyszülőnek van már ahhoz energiája. Engem is 32 éves sportos egészséges nőként lefaraszt egy ilyen gyerek

Nemhogy egy 70 éves betegesebb idos embert

"Aki mas mond az martir vagy hazudik."

ja olyan nincs hogy egyenlően szeretik az összes gyereket...

Csúnya és lepontozandó lesz, amit írok, de leírom és vállalok mindent:

A nagyszülőnek nem kell egyformán szeretnie az unokáit, a szülőnek kell egyenlően szeretni a gyerekeit. A nagyszülőnek nem kötelessége mindegyik gyereket pesztrálni, mindegyik gyerekkel egyenlően foglalkozni. Ha valamit nem bír fizikailag, szellemileg, akkor nem bírja. Ha valakivel nem bir, például egy izgága, pörgős, ugrálós gyerekkel, akkor nem bír. Mindenkinek más a tűrőképessége és teherbírása. Ha egy szülőnek pörgős, eleven gyereke van, nincs mit tenni, el kell viselni. De egy nagyszülőnek ez nem kötelessége.

Én is azt gondolom, hogy egy nagyszülő hadd döntse már el, mikor és mennyi időre vigyáz az unokájára.

Teljesen mindegy, hogy mennyire pörgős a gyereked, vagy hogy nevelési gond-e ez. Ha őt elfárasztja, zavarja, akkor ez van.

Menjetek át együtt és játssz vele te.

Egyébként még nagyon kicsi, ha nagyobb lesz, és könnyebb lesz vele, ez még változhat.