Hogy kértétek fel a keresztszülőket? Volt már akit visszautasítottak?

Nálunk is most lesz keresztelő és az öcsém lesz a keresztapa. Én is már akkor így terveztem,mikor terhes voltam.

Szerintem nem fognak visszautasítani. Ez egy megtisztelő, szép "feladat". Legalább is én így gondolom.

Én nem pont erre válaszolnék, de ehhez kapcsolódót írnék le.

Én nekem egyszer az volt a bajom, hogy én törődtem a sógórnőm lányával nagyon sokat, később lett megkeresztelve nem babaként, és ruhákat is vettem neki, meg sokat énekeltem , játszottam, foglalkoztam vele. Ezzel szemben az apuka oldaláról keveset látogató leányzó lett a keresztanyja a kicsinek. Először nagyon rosszul esett a dolog, de aztán idővel meghúztam a vállam és azt mondtam, hogy nem ezen fog múlni. Azóta is sokat foglalkozok vele, játszunk, veszek neki ruhát ha úgy van, szóval már elfogadtam.

De aztán mit hoz a sors, nemrégiben egy másik rokon fiú bérmálkozott és azt hittem én leszek a bérmakeresztanyja, erre legnagyobb megdöbbenésemre más lett, de ezt így mind utólagosan tudtam meg. Állítólag mivel én nem tudtam hazamenni akkor ezért lett így. De ha mondták volna, vagy megkérdezték volna, lehet valami megoldást találtam volna, de sajna nem így volt. Bár hallottam olyat verziót is hogy egyik öreg a családban azt a másik nő családtagot szerette volna bérmakeresztanyának speciálisan nem engem. Ez nekem nagyon rosszul esett. Mivel én kicsiként nagyon sokat foglalkoztam a sráccal, mintha kicsit az enyém is lett volna. Míg a másik egy évben egyszer ha találkozott vele. De hát mindegy, nem érdemeltem meg biztos. Majd valahogy elmúlik az a rosszérzés idővel remélem.

Én még ezt a srácot akartam a gyerekem keresztapjának, de így már nem hiszem. Bár a kislányom keresztelője sem biztos hogy most lesz, illetve össze fog jönni. Pedig már elég nagy.

Lehet majd felnőttként megkeresztelkedik ha akar és amelyik egyház felé akar. Majd meglátom, illetve meglátja.