Vannak itt 25 év alatti fiatal apukák? Ti hogy élitek meg a szülőséget? Leírnátok a pozitív és negatív részeit?

Hát, az biztos, hogy kispapává válni komoly lelki trauma. A nőnek, akinek eddig te voltál a legfontosabb, alig jut ideje és energiája rád. És még csak nem is hibáztathatod, mert ez így természetes, így normális. Kell egy kis idő, amíg feldolgozza az ember. De fel kell dolgozni, mert ez később is így lesz, mindig a gyerek a fontosabb, mint a férj. Ahogy beleszoksz az apaságba, neked is így lesz természetes.

Persze a nőnek is nehéz, csak másképp nehéz. Inkább fizikailag és biológiailag. A te figyelmed nem fordul el tőle, nem keltesz benne hiányérzetet. Ő inkább örül, ha a babával foglalkozva terhet veszel le a válláról. Amikor túljuttok az elején, amikor minden percet igénybe vesz az újszülött, egy kicsit visszakapod a feleségedet, onnan már sokkal jobb. De mindig is más lesz, mint édeskettesben, azok az idők már soha többé nem jönnek vissza. F55

#7

+1!

:)