Mit tegyek, ha folyamatosan feladni kényszerülök az elveimet és bánt, hogy csak egyet tudok tartani, és egy rakás szerencsétlenség vagyok?
Olyan családból jövök, ahol anya csinál mindent, minden a nő nyakán van, az apukának meg annyi a dolga, hogy hazamegy, zabál, alszik. Én ezen változtatni akartam az új családommal, de ugyanoda lyukadtam ki. Én vagyok a házicseléd. Eleinte nem volt így, csak mióta itthon vagyok a gyerekkel "Te úgyis itthon vagy, megcsinálod.". Már előre látom, hogy majd ha a gyerek eltakarodik az óvodába, az is az én gondom, bajom lesz, hogy hogyan megyek érte, full stresszes lesz az életem éveken keresztül. Anyám meg jókat röhög, hogy nekem se lett jobb sorsom.
A gyereknevelésben is egyik elvem adom fel a másik után. Megfogadtam, hogy nem fogok minden nyikkanásra csecst tenni a gyerek szájába, de csak azon nyugszik meg. Cseccsel alszik, és undorodom magamtól, hogy ilyen kis ősanya vagyok, mert nem így terveztem. Ráadásul idegörlő, mert napi 5-6 órákat kell neki a mellem, halálra unom magam, és hányingerem van a szoptatásnál. Megfogadtam, hogy nem leszek anyuka szülés után, hanem nő leszek, de az ott megbukott, hogy a párom azt mondta, hogy nem tekint már annak, nem is szexeltünk szülés után. Egyetlen elvem sikerült megtartanom, de azt se fogom tartani már sokáig: külön alvás. Nem akarom magunkhoz venni, mert akkor meg 3-4 èves korában mégjobban fogok szenvedni vele.
Hát nézd, ha otthon vagy, nekem evidens, hogy tiéd a házimunka.
Ha nincs szex, akkor házasság se, válóper és kasznis a történet, esélyt kapsz egy normális partnerre.
Az elején elkezdtelek megsajnálni de az "eltakarodik óvodába" -nál meg is gondoltam magam.
Suba a subához - ezt gondolom rólatok.
Amugy meg le lehet szokatni a ciciről,meg abba lehet hagyni mondjuk a főzést,aztán lehet felébred a férjed,hogy nem csak zabálni kell hazajönni.
Jujjj, nagyon durván fogalmazol! Nem kell ősanyának lenni, de azért a minimális tiszteletet a babád is megérdemli legalább annyival, hogy nem úgy beszélsz róla, mint púpról a hátadon.
A férjed egy nagy büdös tahó (direkt a csúnya szóhasználat, hiszen nem egy ártatlan kisbabáról, hanem egy felnőtt férfiről beszélek).
Te meg tele vagy frusztrációval, változtass!
Itt azért egy elég komoly problémahalmazt olvashattunk.
1. Ha nem akarsz szoptatni, akkor ne tedd. Mondjuk szerintem munkásabb a tápszer, de te tudod, hogy mit szeretnél.
2. Nekem valahogy logikusnak tűnik, hogy aki otthon van, az csinálja a házimunkát. De hétvégén a férjed is otthon van, akkor segítsen be ő is a dologba, különben tényleg beleragadsz ebbe még a gyerek intézményesítése után is.
3. A szex hiánya a legdurvább, mondjuk nem mindegy, hogy mióta tart. Három hónap, fél év, másfél? Erről azért beszélgess el a férjeddel, hogy szerinte hogyan tovább. Még az is lehet, hogy ha elhagyod a szoptatást, újra nőnek tekint majd.
4. A gyereked megérdemelne némi tiszteletet. Az "eltakarodik az oviba" elég durva szókapcsolat.
Lehet, hogy egy kicsit jobban fel kellett volna készülnöd a gyerekvállalásra. Első körben jobban megnézni, kinek szülsz, utána pedig utánaolvasol annak, hogy pontosan milyen is egy csecsemő, ahelyett, hogy hülyeségeket fogadsz meg, amiket nem lehet betartani, mert, mint írtam, hülyeségek.
Mindegy amúgy, felnő így is, de utána se lesz jobb, hogy eltakarodott az oviba, mert a gond itt az apjával meg veled van, nem vele.
NEM! NEM ELTAKARODIK, HANEM ELTAKNYOSODIK! Csak véletlenül kijavította a telefonom és nem vettem észre.
Ha a gyerek eltaknyosodik az óvodában, az is az én dolgom lesz, hogy megoldjam a munkahelyemnél, hogy hiányozzak.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!