Az miért baj ha valaki a 2-3 éves gyerekét felnőttesebben öltözteti a gyerekét? Meg miért baj az, ha eljátsza az anyjával azt, mintha sminkelnének, pedig csak a sminkes ecsetet csak vízbe mártják?

Van egy mostohatestvérem, akit az anyja korán felnőttesen öltöztetett, komolyabban kezelt. Primadonna lett belőle, nem viselkedett úgy mint egy gyerek, mindig egy szinttel feljebb érezte magát. Persze amikor velünk volt, akkor oldódott ez benne, de a személyiségén ez nem változtatott.

Ettől függetlenül nem érzem gondnak ha valaki felnőttesen öltözteti a gyerekét vagy felnőttes dolgokat csinálnak, szerintem csak az a fontos, hogy ettől függetlenül gyerek is tudjon maradni a gyerek és a saját szemével ismerje meg a világot, ne egy felnőttén keresztül.

Mit jelent neked a felnőttesebb?

Ha azt, hogy kényelmetlen, játszásra alkalmatlan ruhadarabok... akkor meg is válaszoltam.

Ha csak annyit, hogy színvilágában és mintáiban nem követi a gyerekdivatot... azzal semmi gond nincs, amíg kényelmes. Nem kötelező se a rózsaszín, se a mesefigura.

Lányomnak is csak ovi középső óta vannak preferenciái a mintát és színt illetően. Addig nem tereltük semmilyen irányba, próbáltam minél színesebben, változatosabban öltöztetni.

2-es a szövetkabát max. színházba lesz jó egy 2-3 évesnek vagy plázázni. Első nem túl gyakori, második pedig nem kellene hogy túl gyakori program legyen.

Az ilyen ruhadarabokkal az a baj, hogy sétán kívül semmit se tud csinálni önfeledten a gyerek.

Az ilyen gyerek anyukája szokott idegbajt kapni játszón, étteremben, fagyizóban.. stb, hogy úr isten a gyerek összekoszolta/leette magát. Egy gyereknek nem divatos hanem praktikus ruhák kellenek.

Az hogy eljátszák a sminkelést sztem nem gáz. Egy gyerek mindig a szüleit akarja utánozni. Ha azt látja, hogy az anyukája sminkel, ő is ezt akarja. Nálunk a fiam sepreget, főz.... Utánoz