Eddig tartott az újdonság?

Ja, es mellette dolgozik, enjelenleg nem, de a kicsi sokat ebred, anagy meg itthon van, mert nincs ovi. Vajon melyikunk faradtabb?🧐

Amugy, Kerdezo, gyerekvallalasnak, ha nem eszik-alszik babad van (es meg amellett is el lehet faradni estere), akkor tenyleg nem szerencses, ha korabban mindent te csinaltal meg. Valtoztatni viszont sosem keso, jobb mielobb normal hangnemben megbeszelni, hogy vagy maradjon otthon o agyerekkel legalabb reszben, vagy fizessensegitseget (pl. ha elvarja az etelt, lehet rendelni), vagy tanulja meg megcsinalni maganak.

Hát 22, nekem is 2 kisgyerekem van, és bizony van olyan fárasztó 1 is, mint a munka.

Az életemben olyan fáradt nem voltam, mint a lanyommal az első évben.

Pedig olyan munkam volt és olyan beosztásban, amiből pasik is dőltek ki bőven.

Röhejesnek tartom, hogy vki 8 órás munka után nem tud megkenni egy melegszenyát vagy segíteni otthon.

Ettől függetlenül nálunk a kaja az én dolgom, de nem azért mert a másil semmittesz. És ha mégis kell, ő is tud főzni. Magára meg nem főzetne velem, ha vmiért elmaradna.

Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy magamra kötöttem a babát, a dolgokat pedig több részletben csináltam meg, ha épp olyan volt a szitu. Nem volt putri, volt főtt kaja, ha nehezebb nap volt vagy előtte rossz éjszaka, akkor meg az apróságokat magasról kakkantottam ám le. Szerencsére a férjem nem egy nagy gyerek, 10 óra munka után sem halt bele, hogy oda kell esetleg neki tenni egy kávét, vagy megmikrózni a kaját, mert épp délelőtt volt jó szériánk, és akkor készült el. Sőt, hétvégén szeretett ő főzni. Az éjszakai kelések viszont mindig úgy gondoltam, hogy az anya dolga. Mert anya tud szoptatni, ő van vele egész nap, anya nyugtat hatékonyan, anya le tud dőlni esetleg napközben egy keveset. Apa meg ha jó és hatékony munkát szeretne végezni, amiből kenyeret tesz az asztalra, akkor aludjon csak. De mégegyszer mondom, ezek az én gondolataim.

Viszont azzal nagyon nagy gondok vannak, ha anyának nyűg a gyerek, apának meg irreális elvárásai vannak, ami mellé meg még egy tohonya tróger is. Ez párkapcsolati probléma, és igenis beszélni kell arról, hogy mennyi elfoglaltságot jelent egy baba, apa meg ne menjen már át hisztis kisgyerekbe, mert nem esik le a gyűrű az ujjáról, ha esetleg segít vagy kiveszi a maga részét.

Nos, akkor mégegyszer. Van gyerekem. Császárral szültem anno, egyedülálló anyaként, minden segítség nélkül. Szó szerint senki nem volt, aki segítsen. Megoldottam, hiszti nélkül. Nem szaladt a lakás és nem szendvicsen meg rantottan éltem es nem is rendeltem. Tudom, hogy mennyi munka van egy gyerekkel.

De ha ilyen nagyon megterhelő nektek, akkor lehet menni munkahelyre dolgozni, majd apuka otthkkn marad babazni