Anyukák! Kire hogyan hatott/hogyan élte meg a terhességet, a szülést és az első hónapokat?

Borzalmas volt. Sürgősségi császár volt, utána alig tudtam mozogni kb a férjem fürdetett.

Mikor hazamentem se lett jobb a helyzet, eléggé depresszióba estem, amin nem segített,hogy a hasfájós babám folyton sír. Alig vártam,hogy leteljen a 4 hónap és jobb legyen. Amúgy nem kíméltem senkit, ha valami nem tetszett, anyósnak, orvosnak, mindenkinek megmondtam a véleményem.

A depim lassan elmúlt, ebben a férjem sokat segített.

Ket gyerekem van, az elsovel a terhesseget jol birtam, a30. het korul mar jolesrtt feludni, de ezt leszamitva minden oke volt, vegig dolgoztam (a vegen home officebol). A szulesre nagyon keszultem, csak negativ torteneteket nem voltam hajlando olvasni vagy meghallgatni, ami oriasi hiba volt, igy aztan volt is pofaraeses, mikor naivan bentunk 3-4 percesekkel, es szivargo magzatvizzel. 8 ora szenvedessel es sok beavatkozassal kesobb megszuletett huvelyi uton a hasambol kikonyokolve a nagy sulyu babam (en vekony is vagyok). A gatmetszes hatasait hetekig nyogtem, nem tudtam meg ulni sem, nemhogy menni, a szoptatasnal mar elore sirtam a kivetkezo elott, ugy fajt, es kozbenmindenki jobban akarta tudni, mit hogyan kell csinalni.

A gyerekrol elkepzeltem, hogy majd eszik-alszik, ehhez kepest ha nem szopizott, akkor hordozni kellett folyamatosan mozgatva honapokon at napkozben, kulonben orditott. Aztan ahogy kuszni kezdett, kezdett jobb lenni, a szoptatas is rendezodott, vegul tobb, mint 2 evig szopizott, es nem volt egyszeru leszoktatni. 3 eves koraig borzalmasan aludt, ez volt talan a legrosszabb, mindezt szorosan hozzambujva. Most sem egy hu de jo alvo, de legalabb mar nem 6-8x ebred. A babakocsit csak stabil ulestol fogadta el, az autoban is orditott sokaig.

A kicsivel hasonlo volt a terhesseg, csak a nagy hazahozott tobb betegseget is az elso trimeszterben, amiket elkaptam. A hasam oriasi volt , a szules fantasztikus volt, ezuttal jol megvalogattam, hogy hova megyek, nagyon alaposan utanajartam a valasztott segitoim statisztikainak (1%-os gatmetszesi, 1% Kristeller, 5% csaszar-arany). A kitolasra ertunk be, onnantol 45 perc mulva a kezemben volt a meg elsonel is nagyobb sulyu es feju gyerekem, negykezlab erkezett alam a matracra, gatvedelemmel, szinte semmi serulessel, ellentetben a fekve eroltetett kitolassal az elsonel. A testem most is nagyon igenyelte a pihenest a gyermekagyi idoszak alatt, de ez a nagy sulyu baba miatt kellett is, 1 het utan, mikor tobbet talpon voltam, rosszul is lettem. A gyermekagyi verzes zavart most nagyon, az elso ket het volt rossz, utana mar elviselheto volt (a szag, meg az erzes, hogy ulsz a sajat veredben, en amugyis kelyhet hasznaltam elotte, azelott meg tamoont, de ezeket ugye nemlehetett 6 hetig).

Lelkileg most nemborultam meg, a gyerek egy total nyugodt, barhol alvo, babakocsit elso perctol elfogado es szereto, nem minden pillanatban cicin csungo, de szepen szopizo tunderi baba. Most okos tanacsokat sem kaptam, meg amit igen, azt sem vettem ugy magamra. Ha uzenhetnek vmit az elso gyerekes enemnek, akkor az az lenne, hogy sz@rjam le mindenkinek a velemenyet, es csinaljam, ahogy nekunk jo, de hagyjam a ferjemet is, hogy kivegye belole a reszet, akkoris, ha nem ertek mindenben egyet vele, o is a teljes erteku szuloje.

Terhességem az olyan, mintha nem is lett volna. A 38.hétig dolgoztam, irodában napi 10órában, utána itthon még a házimunka. Nem volt választásom, csinálni kellett. Ezt nagyon bánom, hogy nem élveztem ki.

A szülést akkor rosszul éltem meg. Potom 7óra volt az egész. De vajudni csak oldaltfekve, mozdulat nélkül gépre kötve engedtek, éreztem hogy fel kell ülnöm, úgy jobb lenne, de nem engedték. Ez nekem így az idő múlásával nem vészes már. A 2.naptól ketten vagyok napközben a fiammal, férjem reggel 5kor dolgozni megy, este 7 mire hazaér. Segítségem sosem volt, de nem is hiányzott. A gyerek mellett minden nap főzök, házimunkát, csinálom, állataink vannak napközben őket rendezem, illetve a kert és az udvar is az enyém. Sosem panaszodok.

A testem eleinte nem tudtam elfogadni. Szülés napjáig 1db csikom nem volt, szülés után az egész hasam alja csikos lett. A kitoláskor megrepedt. Írtó vastag lila striák. Illetve hiába voltam kilora ugyan annyi mint szülés elött, a hasam sokkal nagyobb volt. Férjem úgy is nagyon szeretett.

Most 15hós a fiam, a csíkjaim totál eltűntek. A hasam nem nyertem vissza, de már nem is izgat. A napjaink ugyan olyanok mint az elején.

Kb 1 évig éjjel 3-4szer keltünk, az volt nekem kicsit sok, de nem haltam bele abba sem.

Most teszteltük a kistesót.