Hogy lehetne ezt szépen lerendezni?

2 éve költöztünk a jelenlegi házunkba.Próbálunk a szomszédokkal jóban lenni, de újabban azért feszítik a húrt rendesen.Náluk vannak az unokák 3 hete, mert a szüleik otthonról dolgoznak és úgymond útban vannak, nem tudnak a munkára koncentrálni.(ezt a szomszédasszony mondta így)Most már 1 hete minden reggel úgy mentem ki kávézni, hogy a gyerekek a mi udvarunkon szaladgáltak,játszottak és úgy csinálnak mintha otthon volnának.Alig bírom a saját gyerekemet a házban tartani, hogy miért nem mehet ki hozzájuk játszani.Autoimmun betegségem van, pillanatnyilag még nem érzem úgy, hogy emiatt a vírus miatt megnyugodhatunk.Úgyhogy pár hétig szeretném még a távolságot tartani más emberektől.A gyerekem nem olyan korú hogy megértse.A szomszéd gyerekek már megérthetnék ha megmagyaráznák nekik, vagy ha pld csak annyit tennének a nagyszülők, hogy felügyelet nélkül nem engedik át hozzánk őket.Kifejezetten felháborítónak tartom, hogy 6 évese gyerekekre nem szólnak rá.Nincs kerítés egy szakaszon, itt így szokás.De én mindig szólok a saját gyerekemnek ha elindul más kertje fele és már meg se próbálja.Soha nem is voltam nálunk sem az udvaron, szóval az egész egy vicc.Nagyon mérges vagyok.Egyrészt mivel az udvarral félbe vagyunk rengeteg veszélyes dolog is van,amivel saját magukban kárt tehetnek, másrészt semmi keresnivalójuk a mi udvarunkon.Szerintetek lehet ezt szépen megbeszélni?Párom szerint nem, mondjuk én sem hiszem hogy ne volna belőle sértődés vagy rossz érzés.De az is vicc, hogy a saját udvarunkra nem mehetünk ki nyugodtan akármikor, hanem kerülgetem másnak a neveletlen gyerekét.