Érdekelne, hogy kinél milyen volt a bölcsis időszak, hogyan éltétek meg?

Állami.

Januárban jelentkeztünk, februárban kezdett.

Két éves volt.

3. nap már ott aludt.

Lakástol fel óra, munkahelytol 10 perc.

Nagyon ritkán volt beteg, akkor otthon maradtam vele.

Miután tudtam, hogy jó helyen van, nem volt vele semmi gond.

Mondjuk a mi helyzetünk speciális volt, egy közeli csaladtag volt a bolcsodevezeto, így kivételesen gyorsan bejutott a gyerek. A beszoktatas is emiatt volt gyors, hiszen jártunk sokat látogatóba, ismerte az összes gondozót.

Családi napközi.

Barátunk a vezető, így fent volt tartva a helye, nem kellett várakoznunk.

2 évesen kezdte a fiam.

Szerette az elejétől fogva, gyorsan beszokott.

2 perc autóval.

Nagyon sokat volt beteg, többet volt itthon, mint ott. Én maradtam itthon vele, mivel nem dolgozni mentem vissza, hanem a szakvizsgáimra akartam tanulni, ami így nem sikerült, folyamatosan halasztanom kellett.

Jó helyen volt, nem éltem meg nehezen az elválást, szerencsére ő sem.

Állami bölcsőde. A vezetőről jókat hallottunk, azért írattuk be. Saját tapasztalat, hogy egy intézmény napi működése leginkább a vezető személyén múlik, ezért volt fontos szempont.

Szakmailag is nagyon jók.

Másfél évesen kezdte, vegyes csoportban van. A kezdésnél voltak egy év alattiak is, de közel három évesek is a csoportban. Munkahelyhez van közelebb, de nem volt szempont, ez véletlenül alakult így.

A beszokás szinte azonnal megtörtént, annyira lekötötték a játékok, gyerekek, hogy velünk nem is foglalkozott - felváltva voltunk bent a beszoktatásnál.

Részemről semmi probléma nem volt az elválással. Mivel láttam, hogy jó kezekben van, profik a gondozónők és szabálykövető az intézmény, semmi nehézség nem volt benne. A gyerek reggelente fülig érő szájjal rohan be, délután alig lehet elhozni. Ha bármiről tudnunk kell, akkor úgyis szólnak.

Kisebb balesetek előfordulnak bent is (elesik, meglökik), de ha bármi komolyabb baja lenne, akkor a gyerekkórház pár száz méterre van. Ha fertőzést kap el, azonnal szólnak, beteg gyereket nem tartanak bent, és csak orvosi igazolással mehet vissza.

Aránylag sokat volt beteg az elején, de ez gyerekfüggő. Van, aki alig, van aki sokat beteg. De főleg ősszel jellemző, amikor még nincs annyira hideg és virulnak a kórokozók. Ilyenkor a felnőtt populáció is betegesebb, nem csak a gyerekek.

Összességében neki nagyon jót tett. A sok inger miatt a fejlődése is meglódult, illetve látszik, hogy mennyire szeret ott lenni.

A betegszabikat mi is felváltva oldottuk meg. Néha nagyszülők, vagy bébiszitter (főleg, ha már ténylegesen nem volt beteg, csak szívni kellett az orrát napközben - ilyenkor nem érdemes még bevinni, mert ott nem szívhatják, de gyűlik, pang az orrváladék). Ráadásul mi mindig megvártunk egy-két teljesen tünetmentes napot is, mielőtt újra ment volna.

Én sem értem ezt a sok lepontozàst. Hogy lehet lepontozni mikor nem is véleményt írnak csak ugymond "adatokat, tényeket". Na de mindegy is.

Az enyém àllamiba jàr. 2 évesen kezdte.

Áprilisban jelentkeztünk, szeptembertől felvették de októbertől kezdtünk mert sok új gyerek volt és van egy sorrend hogy ki mikor mehet ( amit persze előre megbeszélnek a szülőkkel). De én tudtam hogy vàrni kell azért jelentkeztem időben.

10 perc otthonról, és 10 perc a munkahelytől is.

Betegeskedett az elején, de én direkt azt a 2-3 hónapot ràszàmoltam és ugymentem dolgozni. Mert előre mondtàk hogy az elején valószínű sokat lesz beteg.

Én megmondom őszintén hogy rosszabbra szàmítottam. Persze az első héten volt egy kis síràs ( ilyenkor anyaként nàlam is), de megnyugtattak a gondozó nénik hogy mindenkinél így van és megszokja hamar.

Én utolag azt mondom hogy sok pozítiv dolog is van a bölcsiben, nem kell tőle félni. Az enyém is rövid idő múlva màr magàtól mondta hogy megy. :) Reggel futott befelé, màr kiabàlta a gondozó nénik nevét:)

Szerintem sok múlik a jó bölcsi vàlasztàson is, hogy megfelelő szakemberekhez kerüljön.