Akinek 18-19 hónaposan került bölcsődébe a gyermeke, az leírná, hogy miket tapasztalt?

Családi napközibe vittem a fiamat 18 hónaposan, már mondott rövid mondatokat, így tudtam kérdezgetni a nap végén hogy mi volt. Nagyon tetszett neki, eleinte sírt amikor hazaindultunk :) Két napon csak pár órát volt ott, ez volt a beszoktatás, de a 3. naptól teljes napot, nem volt gond, együtt evett és aludt a többiekkel rögtön. 6 hónapig nem barátkozott, de azért jól érezte magát, már 1 éve jár oda, ő a főkolompos mindenben :) Rendesek a gondozók, megvígasztalják bármi baja van, bár nem szokott sírós lenni és ez szerintem az állami bölcsiben is így van. A szociális fejlődésében számított sokat, nagyon nyitott lett a környezete felé, könnyen barátkozik és jól viselkedik gyerekek között (pl nem veszi el a játékukat). Alapból okos (persze ezzel minden szülő így van :) ) így én különleges szellemi fejlődést nem látok, itthon is ilyen kis okostojás lenne, nála a szocializálódás volt a fontos mert eléggé visszahúzódó gyerek volt. Az oviban biztos nem lesz vele gond.

Ja még annyit hogy több mint fél évig nagyon sokat volt beteg, volt olyan hónap hogy alig volt a napköziben, de már nagyon stramm kisfiú lett.

18 hónapos volt a kislányom, amikor vissza kellett mennem dolgozni. Problémamentesen beszokott, nagyon aranyos gondozó nénije volt, és különösebb változást sem vettem észre rajta.A fejlődése normál ütemben haladt, ő szívesen ott aludt amikor lehetett (két hét volt a beszoktatás, ez a második hét elején volt) láttam rajta, hogy izgatott az új lehetőségtől. Két évig járt bölcsibe, talán háromszor, ha beteg volt. 10 fő volt a csoportlétszám, két gondozónő volt velük, és megvigasztalták. Én maximálisan elégedett voltam a munkájukkal, nyugodtan bíztam rájuk a lányomat. Egyetlen egy alkalommal sem sírt. Most iskolába készül már, stramm, barátságos kislány azóta is.