Tapasztalt anyukák egy kis vígaszt adnátok? Kezdtük a bölcsit és nagyon rosszul viseljük! 25 hós

dehogyis aggódod túl, hát ki aggódjon az emberért ha nem az anyukája

mi októberben kezdtük, azt hittem hősként viselem és nem borulok majd ki de nem így lett

én itthon sírtam a kétévesem meg a bölcsibe

de az első hónap után sikerült meggyászolni az elválás folyamatát és lassan elkezdődött a helyreállás

sírjál ha kell, vigasztald meg a babát is ha sír, ez teljesen normális, fájdalmas életszakasz, de megkönnyebbültök és onnantól jön az hogy ő már nagy bölcsis, te meg egy nagy okos bölcsis anyukája vagy és büszkék lesztek majd erre az időszakra

azt hittem egy felnőtt nő jobban veszi, ha bölcsibe kell járnia :)

ez a többesszám

Valószínűleg pont azért sír ilyen keservesen, mert rajtad is a bizonytalanságot, félelmet látja.

Fejben válaszd el magadtól és legalább te sugározz nyugalmat felé - akkor ő is könnyebben veszi.

mi is a 4. napon vagyunk túl :), az én fiam 23 hónapos.

igen, fejben kell eldőlnie, hogy legyél erős, bíztasd, hogy a bölcsi jó dolog: sok új játék, haverkák, móka, kacagás...

én a meghatódottságtól szipogok, hogy milyen nagy fiú lett :)

ha "elengeded", ő is hamarabb be fog szokni és örömmel fog járni.

nem könnyű, de kitartást!