Kaptatok megjegyzést azért, mert bölcsődébe adtátok a gyereket?

Nekem érdekes módon a férjem tett egy olyan megjegyzést, hogy szerinte 2 évesen még kicsi a gyerek a bölcsihez. Mondtam neki, hogy az tök jó, akkor 3 évesen meg kicsi lesz az ovihoz? :D De ő belátta, hogy hülyeséget mondott, és később egészen bölcsipárti lett, a második gyerekünknél már teljesen természetesnek vette, hogy menni fog.

Illetve anyós mondott annyit, hogy "én biztos otthon maradnék vele 3 éves koráig", szintén az első gyerekünknél. Erre hasonlóan reagáltam, mint az első válaszoló. De nem hibáztatom egyébként, a nagyfiam volt a férjem családjában az első unoka, szóval ő nagyon túl volt féltve meg tutujgatva anno, idővel túllendültek rajta szerencsére.

Kaptam, mert kicsivel 1,5 eves kora elott ment bolcsibe, de nem szorultunk volna ra feltetlenul. Egyszeruen a kisfiam olyan tipus a mai napig, akinek kell a tarsasag, zaj, gyerekek, amit en nem tudok neki biztositani itthon allandoan. Eloszor csak heti 2 delelott jart, de hamar lattuk, hogy ez mukodik, szoval ment teljes idore, en meg vissza dolgozni.

Azokat kaptam meg, hogy lusta vagyok vele foglalkozni, tul pici, lepasszolom es stb stb. Ezekkel az emberekkel mar nem tartom a kapcsolatot, nem vagyok kivancsi rajuk.

Én csak 4 órában mentem el dolgozni amikor a lányom 1 éves volt. A család úgy belém állt, mintha lemondtam volna róla. Az senkit nem érdekelt hogy egyedülálló anyaként ez volt az egyetlen GYED kiegészítésem illetve olyan magányos voltam, hogy ha még 2 évet kellett volna várnom arra hogy felnőtt ember hozzám szóljon, szerintem felkötöm magam.

Azóta nem érdekel semmilyen tőlük származó okosság, segítő szándék nem volt csak a károgás. Nagyon felszabaditó érzés ha mindent úgy csinálsz ahogy neked/nektek jó és minden más egyik füleden be, a másikon ki.

Igen, kaptam. Ahogy azért is, mert a másik gyereket meg nem adtam bölcsibe.

Még jó, hogy nem érdekel senki véleménye erről, csak az apjuké.