A te gyerekednek van olyan ruhája ami a tiéd volt?

Én elég kicsi vagyok, és a 9 éves lányomra van ami jó az én ruháimból, de azok mostaniak... :)

Úgy kell elképzelni, hogy pl. egy nekem háromnegyedes ujjú póló neki a feneke alá ér, az ujja meg a karja végéig, de senki meg nem mondaná, hogy az nem az övé.

Babakoromból nem maradt semmi.

De itt azt hiszem nem erről van szó.

A sarkadra kell állnod és megmondani anyósnak, hogy nem szeretnéd és ennyi.

Jó, ha már most meghúzod a határait, mert később ez csak rosszabb le(het)/lesz.

Nem kell direktbe bántani, csak mondd el neki nyugodt hangnemben, hogy átgondoltad, és mivel változott a divat stb., nem szeretnéd. Adja valamilyen karitasz szervezetnek.

Az èn pólyám volt mèg meg, egy nem használt huzattal, szèp fehèr mèg mindig. A párom egy kis frottír tipegője, plusz egy nyári szettje.

1-2x ráadtam a rucikat, a feeling kedvèèrt, lefènykèpeztük benne.

Biztosan nem adnám rá csak azokat. 1-2 nagyon jó állapotút párszor, de nem rendszeresen, ès nem azokból állna a ruhatára.

Fogadj el egy párat, jó lesz az udvarra játszani. De mondd meg, hogy szeretnèl új, modernebb ruhákat venni neki.

A legjobb lenne, ha a párod beszèlne vele.

Amíg csecsemők voltak, voltak olyan ruháik, amik az enyém vagy öcsémé voltak. Pár rugi, meg 1-2 body.

Most fiamnak van pár játszós ruhája (melegítő alsó, fölső), ami elég retró, öcsémé voltak, de itthon az udvaron nyúzni tökéletesen jók.

Biztos nem adnám rá. Egy két darabot oké, de hogy mindig azokban legyen, ne már.

Nálunk a családban a keresztelőruha van meg, engem is tesómat is abban keresztelték. Nekem már az sem tetszik, de a keresztelőn ráadtuk, mert anyuéknak jól esett.

Most is nyugodtan nemet mondhatsz, főleg ha azt sem tudjátok még, kisfiú lesz-e.

Egy 30 éve a pincében porosodó ruha nincs jó állapotban, akárki akármit mond. Nem adnám rá a kicsire.

Másrészt írod, hogy 15 éves korig: el kell keserítsem a nagymamát, de egy ovisra már nem adhat rá azt, amit szeretne, ha nincs rajta villámmekvin meg spongyabob, biztos hogy fel nem veszi. Egy idősebb gyerekről nem is beszélve...

Azt is szerintem meg lehet érteni, ha az ember szeretné szép ruhákban járatni a gyerekét, a divatnak megfelelően. Nem mondom azt, hogy ami 5 évnél régebbi, azt kikukázom. De azért nem égetném magam azzal, hogy őskori leletekben viszem a gyereket sétálni, védőnőhöz, abban fényképezem, stb.

Mi is kaptunk sógornőmtől régi ruhákat, amit még a fia hordott (aki a páromnál 4 évvel fiatalabb), megköszöntük, és nem adtam rá. Azóta egy-két darabból játékállat lett, a többiből begyújtós a kazánban.

A mi ruháinkból nem maradt, azokat továbbadta anyukám unokatesóknak meg ennek-annak. Szerintem sincs értelme 30 évig ruhákat őrizni. Mondjuk én elraktam a lányomnak egyetemista koromból néhány nagyon márkás jó cuccot, akkor irtó vékony voltam és rengeteg jó göncöt vettem, hátha jó lesz neki. Nekem amúgy volt egy nadrágom és egy pulcsim, amit anyukám hordott egyetemista korában, és pont divatba jött az a fazon.

Babadolgokat továbbadom vagy eladom. Én a helyedben átnézném, biztos van benne pár darab, ami tetszik, ami meg nem azt nyilván nem kell használnod. Csak eleve úgy tálald, hogy átnézed az első méreteket (mondjuk 68-asig) és ami tetszik elviszed.