Lassan ot az ido h szulnom kel es azon gondolkodok napok ota h tudom majd szeretni a babat?

Nem kötelező rögtön "beleszeretned" - valaki persze ez első pillantásra elolvad, másnak meg lassabb idő, akár 1-2-3-4 hónap is, mire kialakul az igazi mély kötődés, mikor már megismerték egymást és az anya beleszokott az új szerepbe, nem csak bolyong vagy kapkod benne. (A szoptatás - bár persze az sem kötelező - azért sokat segíthet, mert az olyankor termelődő oxitocin hormonok adnak ahhoz egy lökést, hogy agyalás helyett ösztönös lehess.)

És hogy az életed értelme? Nem mindenkinek a gyermek vagy az anyaság az élete értelme, még akkor se, ha szereti és/vagy értékrendje szerint akár életét adná a gyermekéért. Persze a kisbabás korszak kiemelten egy olyan "mély vizes" időszak, amikor meg kell tanulnod kicsit elnapolnod a saját vágyaid valami hosszabb távú cél érdekében (ami szintén a saját érdeked is). De nem kell kötelezően csak rózsaszínben látnod mindent, különben beleőrülsz a saját elvárásaidba, ami könnyen depresszióhoz vezethet, ha a sok melóért, odaadásért, és önfeladásért cserébe, hiába szeret téged csak alanyi jogon végre valaki és persze egy csoda és ajándék az egész élet, ő sem lesz tökéletes, te sem vagy az, sőt talán még nagyobb részt boldog sem leszel vagy pláne nem elismert (halmozottan igaz ez, ha nem támogató a családod). Szóval az "életed értelmét" és hogy szerinted mi az, magadban keresd, ne a babára rakd rá. Ő legfeljebb egy lehetőség, hogy megtapasztald az élet és önmagad sokszínűségét.