SOS! Adnának tanácsot azok az anyukák akiknek kis kor különbség van a gyerekei közt?! Nem bírom már!

Nálunk is 17 hónap van köztük, ma már a pici is 7 hónapos. Azt próbáld meg, hogy amikor a pici alszik ,akkor CSAK a nagyobbal foglalkozol. Nem takarítasz, nem mosol, nem pihensz a tv előtt stb. Aktívan együtt vagytok. Amikor pedig a kicsivel kell foglalkozni, mondjuk pelenkázni, akkor mond mindent a nagynak ,hogy mit csinálsz éppen, érd, hogy hozzon ruhát a kicsinek vagy pelust. Sajnos kell venni egy nagy levegőt és nem törődni azzal ,hogy fáradt vagy, a nagyobbal nem kiabálni, nem csapkodni. Megváltozott az élete neki is, hiszen eddig volt egyedül, most pedig jött egy "betolakodó", akivel anya többet foglalkozik. Tudom, hogy nagyon nehéz, de hidd el, később nagyon jó testvérek lesznek. Kitartás! Én is nagyon fáradt vagyok, összefolynak a napok, de amikor a nagy megsimogatja, megpuszilgatja a kicsit, akkor minden fáradtság elszáll. Ja, és ha valaki segítséget kínál, fogadd el. Nem ciki, ha a nagymama főz vagy a barátnő mosogat el.

Első vagyok, nálunk is volt és van féltékenység ,a nagyi ölébe a nagynak is be kell ülnie, ha a kicsi ott van, de szerencsére nálunk látványos hisztik nem voltak. Hogy meddig tart, azt nem tudom megmondani, apró jeleket látok én még ma is. Tényleg csak azt tudom mondani, hogy nagy levegő és túlélés, amikor a kicsi már nagyobb lesz, Te is beleszoksz és a nagy is egyre inkább megszokja a helyzetet.

hú lányok, csodállak benneteket, le a kalappal. Egyik pici a másik kicsi, nekem egy 5,5 hónaposom van, de biztosan nagyon nehéz, ha ennyi a különbség. Én is azt tenném mint az előttem szóló, ha lenne még 1, hogy ha alszik a kicsi, akkor foglalkoznék sokat a nagyobbal, és bevonnám a tevékenységekbe. Biztosan nagyon fárasztó.

na ezért nem vállalok kis korkülönbséggel tesót.... Kitartás! :)