Most ugyan mit tegyek? Éppen szakítottunk, erre terhes vagyok. Nem hiszem el.
23 éves vagyok. Az életem akkor fordult fel, amikor 3 évvel ezelőtt megismertem a páromat, aki 33 éves. Eleinte nem volt semmi gond, aztán viszont a nagyon jó, és kárpótló idők mellett nagyon sok rosszat megéltem mellette a mindennapokban.
Nem egyszer úgy tűnt, hogy vége, aztán az egyik ilyen esetnél, 4 hónap állandó "zaklatás" után, úgy éreztem, talán túlreagáltam a dolgot, és nem is ő hanem én vetek véget a dolgoknak a hozzáállásommal és ez nem jó. Együtt voltunk, majd másnap olyan dolgot tett, amivel tényleg mindent tönkretett. Olyan mérges voltam és annyira megbántott, hogy könnyen kimondtam, hogy vége.
Aztán eltelt 9 hét, mire megtudtam, hogy 9 hetes terhes vagyok. (Amióta legutóbb szakítottunk, ami több mint 6 hónapja volt, 50 kilóra fogytam és a menstruációm teljesen szabálytalanná vált, volt, hogy meg sem jött, aztán 2 hetente megjött, és azóta is volt a terhességem első 4 hétben)
Nem tudom mit tegyek. Az a legdurvább, hogy még mindig szeretem, de nem akarok megbocsátani. De attól tartok elvetetni sem tudnám, főleg mert tőle van. Nincs túl sok időm eldönteni, hogy mi legyen.
Hamarosan diplomás leszek, munkát már ajánlottak, és a szüleim tudnának segíteni (persze nem ez az ideális). De ez a gyerek végleg összekötne a párommal, amit nem tudom hogy akarok-e.
(És nem hazudok, nem védekeztünk, felelőtlen voltam, de akkor azt hittem megint rendben lesz minden)
Ezek alapján mi tennétek? Örülnék ha valamilyen irányba eldőlne a mérleg. A szüleim nem tudnak érzelmek nélkül erről beszélni, mert utálják a páromat, nekik még el sem mondtam, tudom ők mit mondanának. De magamat is néznem kell, mert a jövőm talán ezen múlik (megbánom-e vagy sem, tudok-e így majd érvényesülni, boldog lenni). Ha mégis úgy döntök, hogy nem akarom ezt a babát, mikor mondjam el a páromnak? Joga van tudnia róla, ezt tudom, de ha előtte mondom el, lehet megpróbálna eltántorítani. Ha viszont utána tudja meg, nem tudom mit csinálna, mert most is keres, azóta is.
Köszönöm a válaszokat!
Lehet jobb, ha hagyjuk, mert már nem válaszokat, kapok, hanem bizonygatok teljesen idegeneknek, akik feltételezik, hogy ez a legjobb időtöltése valakiknek. Nekem ez eszembe sem jutna, hogy valaki ezzel szórakozik. De azért ti sem vagytok semmik, akik azt mondjátok, hogy ez kamu, de leálltok, írogatni, egy állítólagos kamuzónak, hogy kamuzik. Ezek alapján ti is eléggé ráérhettek.
Aki tud valami segítőt írni, annak köszönöm a többi nem érdekel.
Nekem nincsen gyerekem, egyszer voltam orvosnál, máskor. Azt mondta az orvos, mert amúgy nagyon jóban vagyunk, hogy menjek vissza 3 nap múlva és akkor már tudjam, hogy mit akarok. Konkrétan sokkot kaptam, azt sem tudtam megmondani, hogy mikor menstruáltam utoljára. Nem tudtam figyelni, sajnálom. Annyit tudtam magamtól is, hogy 9 hete feküdtünk le, és hogy 3 nap múlva menjek vissza, nem is értettem az előbb, hogy mit nem értetek, mert én kb semmit nem tudok erről, pedig alapvetően nem vagyok hülye, egyszerűen erről senkivel nem beszéltem.
Igazatok van, sajnálom.
Kerdezo! Tenyleg neked kell eldontened, itt senki nem tudja elmondani neked mi a jo, mert te erzed istenigazan...
Szerintem csendesedj le, tarts mindentol es mindenkitol egy kis tavolsagit egy idore, amire neked szukseged van es gondold at a lehetosegeidet. Csinalj pozitiv negativ oszlopot, mi szol ellene es mi mellette. Neked kell erezned.
A belso hang mindig megsugja mit kell tennunk, hisz eppen azt teszed a mai napig is.. nezd meg jobban az esemenyeket!
(Direkt nem akartam leirni en mit tennek, mert az id befolyasolo lett volna. De talan, ha attekinted az elmult idoszakot akkor rajossz mi lenne a legjobb neked is, a "parodnak" is es a becsuszott magzatnak is. Hajra :)
Ha 9 hete szexeltetek utoljára, akkor 11 hetes a terhesség. Péntek van. Nem lesz időd elintézni az abortuszt.
Innentől a kérdés eldőlt. Gratulálok, anyuka!
Szerintem szólj a pasidnak, beszélj a szüleiddel, ku.rva kemény 20 évnek nézel elébe.
Kérdező!
20 éves vagyok, nagyon jó párkapcsolatban élek, tehát ebben nem tudok együttérezni, viszont 14 hetes terhes vagyok. Azt mondták gyakorlatilag peteérésem sincs, max spontán, tehát egy csodababát várok. Azt mondtam, akármi baja lenne pl. down-kór vagy fél láb, akkor is megtartanám, nem lenne szívem megölni. Ez az én véleményem, persze te tudod. De fiatal vagy, tudnak a szüleid segíteni, az a magzat téged akar anyukájának. Sok sikert neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!