Szerintetek melyik a jobb, ha valaki paramami vagy ha nagyon laza anyuka? Melyikkel ártunk többet a babának?

A paramami az én szótáramban az, aki pl. nem lehet hóvirág vagy aranyeső a lakás 10m-es körzetében sem, mert mérgező.

A laza, aki ha hoz valaki virágot, felteszi a polcra, vagy ha elmegy a rokon, akkor kidobja.

Felelőtlen, aki nem törődik azzal, hogy esetleg a gyerek megeheti és beteg lesz.

Voltak ilyen kérdések, azért ezt a példát írtam.

Én meg ismerek paramamit, ahol mindkét gyerek asztmás volt még annyira oviban is, hogy fel kellett adnia az állását. Most mondhatnám, hogy biztos a túlzott fertőtlenítéstől és féltéstől, de nem tudhatom. És ismerek olyan laza anyukát, ahol folyton kirándultak, a gyerek már pár hónaposan a fűben mászkált jó pár méterre tőlük ki tudja mit bogarászva, és mégsem voltak betegek kb. két éves korukig.

Szerintem addig nem baj a féltés, amíg nem lesz tőle neurotikus a gyerek. Tehát látja anya, hogy mi az, amikor / amiben már el kell engednie a saját aggodalmait és inkább önállóságra biztatni.

Ez persze nem egyenlő azzal a felelőtlenséggel, amikor valaki csak a padról kiabál a másfél évesére, hogy "Hozéarmandó, mondtam, hogy ne fejjel előre csússz le."

A lazaságnak semmi köze a gyerek immunrendszeréhez.

Én nem voltam paramami, évi egy nátha 22 éve az összes baja a lányomnak.

Az a baj, hogy sajnos a paraságnak és a lazaságnak is vannak agyon durva végletei. Pl nem mindegy, hogy a gyerekeddel minden láznál elrohansz az orvoshoz, vagy ha az áfonyás sütitől kék lesz a nyelve akkor ököllel ütöd a sürgősségi ajtaját, hogy meghal a gyereked.

Nem mindegy, hogy egy vállrándítással elintézed ha a gyereked nem hord otthon papucsot, vagy elöl hagyod a gyógyszereket amiket a gyerek bezabál.

Gyerekápoló vagyok, létező eseteket írtam le. Sajnos nincsen erős határvonal, így nem lehet letenni a voksot szerintem egyik oldal mellett sem. A lazaság is egy szinten túl már átmegy felelőtlenségbe és a paramamik is tudnak olyat produkálni, hogy még a 2 éves szemében is látod a rémületet, hogy anyu nem normális.

Én elég lazának tartom magam. Olyannak, aki nem öltöztette túl a gyerekeit, aki elment velük térdig érő olvadó hóban a Magas-Tátrába túrázni, aki, bár maga sohasem vett nekik chipset vagy kólát, nem akadt fönn azon, ha máshol azt ettek vagy ittak. Olyannak, aki a második gyerekével várandósan félidősen kenutúrázott, a negyedikkel pedig a 8. hónap végén az Északi-középhegységben mászta a hegyeket.

Egyáltalán nem betegesek, azáltal, hogy esőben is kint rohangáltak a pocsolyákban (na jó, akkor gumicsizmában és esőnadrágban), vagy kint hógolyóztak az olvadó hóban is, sokkal erősebb volt az immunrendszerük, mintha egész nap a fűtött lakásban lettek volna.

Paramami-egyértelmű.

Itt akinek volt legzésfigyelője, mindnek riasztott, újra kellett éleszteni a gyerekét. Nekem nem volt, élnek a gyerekeim és ujraéleszteni sem kellett őket légzeskimaradásuk sem volt.

Ugyanez orrszívóra. Nekem nem volt sosem volt szövödményük. Akik orrszívóznak volt szövődmény.

Akinek volt konnektorvédője mindnek nyúlkált gyereke konnektorba. Nalunk sosem.

Paramamik olyanokat tudnak mesélni...