Hány keresztszülője lehet egy gyereknek? Ki lehet keresztszülő? Hétköznap is lehet keresztelni?

Katolikusoknál 2 keresztszülő lehet, olyan vallásúnak és rítusúnak kell lenniük, mint amilyennek keresztelik a kicsit.

5. A KERESZTSZÜLÔK

a. A keresztszülôk tisztsége és szükségessége

1608 A keresztelendônek, hacsak lehet, keresztszülôt kell kapnia. Ennek feladata, hogy a felnôtt keresztelendônek a keresztény beavatásban segítségre legyen, a gyermeket pedig -- a szülôkhöz társulva -- a keresztségre bemutassa és azon legyen, hogy a megkeresztelt keresztény életet éljen (872. k.). Mivel a gyermek nevelésének kötelessége és joga elsôsorban a szülôket illeti, a keresztszülôk szerepe a szülôk mellett kisegítô jellegű.

b. A keresztszülôk száma

1609 Nemétôl függetlenül a keresztelendônek lehet egy keresztapja vagy egy keresztanyja vagy egy keresztapja és egy keresztanyja (873. k.). Ezzel az elôírással szemben ôsi idôk óta Európa-szerte létezett és helyenként még ma is elôfordul az a népszokás, hogy kettônél több keresztszülôt alkalmaznak[15]. Anyakönyvezni azonban a mai jog szerint legfeljebb két keresztszülôt lehet. Ha csupán egy keresztszülô van, ennek nem szükséges a keresztelendôvel azonos neműnek lennie[16].

c. A keresztszülôség feltételei

1610 A megkeresztelt és keresztszülôje között már nincs házassági akadály. Így érthetô, hogy a CIC nem különbözteti meg a keresztszülôség érvényességi és megengedettségi feltételeit. Csupán azt szögezi le, hogy a keresztszülôi tisztségre bocsátáshoz szükséges, hogy: 1) az illetôt maga a keresztelendô vagy ennek szülei, illetve gondviselôi vagy ezek hiányában a plébános vagy a kiszolgáltató jelölje ki; 2) alkalmas legyen (értelem használata stb.); 3) szándékozzék ezt a tisztséget viselni; 4) tizenhatodik életévét betöltött személy legyen (bár a megyéspüspök meghatározhat más kort is, sôt megfelelô okból a plébános vagy a kiszolgáltató kivételt is tehet); 5) katolikus, megbérmált és elsôáldozást már végzett, hitéhez és a keresztszülôi tisztséghez méltó életet élô ember legyen; 6) ne kösse kiszabott vagy -- önmagától beálló büntetés esetén -- kinyilvánított egyházi büntetés; 7) ne legyen a keresztelendô apja vagy anyja (847. k. 1. §). Aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, azt -- amennyiben nincs keresztszülô jelen -- tanúként lehet alkalmazni (875. k.).

1611 A nem katolikus keresztény -- egy másnemű katolikus keresztszülô mellett -- mint a keresztség sajátos értelemben vett tanúja szerepelhet (vö. 874. k. 2. §). A liturgikus elôírás korábban arról szólt, hogy ez a személy ilyenkor a keresztszülôi tisztséget töltheti be (OBP, Általános tudnivalók 10. 3: A gyermekkeresztelés szertartása, Bp. 1973, 18). A CIC szóhasználatának megfelelôen a Szentszék módosította a liturgikus könyv szövegét oly módon, hogy az ilyen nem katolikus keresztény személy szerepének megjelölései közül a ,,keresztszülô'' szót törölte, viszont meghagyta a ,,keresztény tanú'' kifejezést (SC SacrCult, Variationes, 1983. IX. 12: Notitiae 20, 1983, 546). Ennek a sajátos értelmű tanúi tisztségnek a jogi tartalmát az egyetemes törvények pontosan nem körvonalazzák. Az Osztrák Püspöki Konferencia 1985 tavaszán tartott ülésén pl. így értelmezte a 874. k. 2. §-ának erre vonatkozó elôírását: ,,A CIC 874. k. 2. § szerinti keresztelési tanú nem csupán a keresztség kiszolgáltatását tanúsítja. A megkeresztelt számára tanúságot tesz a Szentháromságos Istenbe és Jézus Krisztusba, mint Istenbe Úrba és az Isten és az ember közötti egyetlen közvetítôbe vetett hitrôl. Ezért a keresztelési tanú feladata, éppúgy mint a keresztszülôé, hogy a felnövekvô megkereszteltet a szülôkkel együtt hozzásegítse az emberi és keresztény életre való neveléshez különösen a keresztény hit tudatos megélésével. A katolikus keresztszülô ezen túlmenôen a katolikus egyház hitközösségét képviseli... és a megkeresztelt szüleivel együtt gondoskodik a katolikus hitben való nevelésrôl'' (ÖAKR 36, 1986, 98). Egyesek szerint a nem katolikus egyházi közösséghez tartozó keresztszülôség helyetti sajátos tanúi tisztsége nem vonatkozik az ortodoxokra. Ôk ugyanis -- noha nem katolikusok -- nem pusztán ,,egyházi közösséghez'', hanem ,,egyházhoz'' tartoznak, ezért rájuk továbbra is alkalmazható lenne a liturgikus könyvben szereplô ,,keresztszülô'' megnevezés (Innsbrucki Egyházmegye, Richtlinien zur Taufpastoral, nr. 24: ÖAKR 36, 1986, 102). Ezzel a nézettel aligha érthetünk egyet tekintettel arra, hogy a Szentszék a CIC után a liturgikus könyv bevezetôjének szövegét úgy módosította, hogy ,,a katolikus közösséghez nem tartozó megkeresztelt'' nem keresztszülô, hanem csak keresztény tanú lehet (SC SacrCult, Variationes, 1983. IX. 12: Notitiae 20, 1983, 546).

A klerikusok keresztszülôségét a CIC már nem köti külön engedélyhez.

Nálunk egy barátnőm volt, a párom nővére+ annak párja.

feltételek( de csak ha nagyon b@szakodni akarnak):

-keresztelőt csak a szülők kérhetik (még a nagyiék sem)

-szülőknek ha már van másik gyereke, igazolni, hogy kap vallásos neveltetést

-vallási beszélgetésre kell mennie legalább egyik szülőnek

-keresztszülők bérmálva legyenek/nem élnek vadházasságban/a lakóhelyszerinti pap igazollya, hogy alkalmasak keresztszülőknek

Ha szívózik a pap, mondd meg neki hogy szólni fogsz a megyéspüspöknek.

Előző válaszolónak: ha a keresztszülők meg vannak keresztelve és bérmálva akkor meg kell keresztelnie a gyereket, ez előírás; a tanács ugyanaz mint amit fent írtam.

Kérdező: 14 éves kor felett úgy keresztelkedik a gyerek ahogy akar, onnantól már nem érinti a szülő egyházi jogállása(se a rítus, stb.).

Joghallgató

Sziasztok

Nekem egy hónapos a kislányom,mennyi idősen lehet keresztelni?vagy az nem kortól függő?

És hogy mi 3keresztanyát és 3keresztapát szeretnénk neki,az lehetséges?