Megtartanád a babádat ha kiderűlne még a terhesség alatt, hogy nem egészséges?

Én majdnem voltam ilyen helyzetben. Afp pozitív lett, elmentem genetikára, de megfogadtam, hogy a magzatívételt nem engedem. Ott azt mondták, hogy fel van a gyerek puffadva, elkaphattam valami vírust. Elküldtek soron kívüli toxoplazma vizsgálatra, meg egyéb vérvételekre. Az eredmény az lett, hogy kétes. Mindenféle vizsgálatra küldözgettek, 1 hónapot kellett az eredményre várni, aztán kiderült, hogy elhagyták a mintát, újra le kellett venni, még egy hónap. Tiszta idegbeteget csináltak belőlem. Akkor azt mondtam, hogyha beteg, elvetetem. De a dokim meg azt mondta, hogy már csak megszülni lehet, és azt nem vállalja, mert van esély, hogy nem megy át a betegség a méhlepényen. A családomban persze mindenki kiakadt, hogy hogy lehetek ilyen kegyetlen. De a doki eldöntötte helyettem. Végül megjött a negatív eredmény. Már megszültem, egészséges, bár tiszta allergia, gondolom a sok szar gyógyszer miatt, amit feleslegesen beszedettek velem. Ezt a terhességet senkinek sem kívánom.

Szóval ez azért is elég nehéz kérdés, mert még mindig elég keveset tudnak a dokik a magzatról megállapítani. Lehet, hogy azt mondják, hogy beteg, aztán meg nincs is semmi baja.

Elso terhessegemnel 35 eves voltam, es mindenki azt akarta, hogy csinaltassam meg a down-kor szurest. Akkor ugy voltam vele, hogy minek, nem biztos, hogy el tudnam vetetni - az akar beteg - egyetlen gyermekemet.

Azota megszuletett es minden nagyon rendben van vele.

A kovetkezo terhessegnel, ha lesz, mindenkeppen megcsinaltatom mar a magzatviz-probat (es minden egyeb probat), es ha megis beteg lenne a gyerek, valoszinuleg nem vallalnank.

Az elsonel meg kockaztattam, mert mindenkeppen szerettem volna egy gyereket, de mostmar ez talan onzes lenne a reszemrol. Vannak mas emberek, akiknek szinten szukseguk van az en eromre, figyelmemre stb (gyerek, ferj, anyukam idosodik stb). Amugy sem vagyok biztos, hogy jo apoloja lennek egy beteg gyereknek - akkor meg adjam specialis intezetbe ahelyett, hogy velem lenne??? Azt sem tartom sokkal jobb megoldasnak, mint a terhessegmegszakitast. :-(

Tényleg nehéz kérdés, attól függ, hogy mennyire beteg és mennyire biztos. Ha pl. down kórról, vagy nyitott gerincről van szó, én nem tartanám meg, nem egy hanem 3 életet tennék vele tönkre. Én 37 vagyok, 5 hónapos a lányom. Nem volt kérdés, hogy elmegyek a magzatvíz vizsgálatra, illetve nálunk chorionboholyból volt a szűrés.

Sajnos egy babát elvettek még tavaly februárban, a 12. heti ultrahangon derült ki, hogy nyitott gerincű, illetve más bajok is voltak. Nem nagyon volt választási lehetőségem, mert a város legjobb ultrahangos orvosa mondta, hogy méhen kívül életképtelen lenne, el kell vetetni. Annyi "szerencsém" volt, hogy még időben észrevették, mert így nem kellett úgymond megszülnöm, hanem elvették...szörnyű volt, életem első terhessége volt, és már több éve vártuk.

De aztán 3 hónap múlva ismét terhes lettem...és itt az egészséges lányom!!!!

Nekem is nagyon rossz volt az AFP eredményem. Aztán elmentünk mindenféle genetikai vizsgálatra, és elküldtek magzatvízvizsgálatra is. Én nem bánom, hogy meg kellett csináltatni, mert van egy egészséges kisfiam. Mi egyébként megbeszéltük a párommal, hogy ha kiderül, hogy beteg, nem tartjuk meg.

Hozzáteszem, nagyon sokan félreértelmezik a magzatvízmintavétel 1-2% körüli vetélési kockázatát. Ez nem azt jelenti, hogy akik megcsináltatják, azoknak az 1-2%-a elvetél, hanem az amúgy is mindenkinél fennáló vetélési kockázatot megnöveli 1-2%-kal. Tehát ha nálam mondjuk 10% a vetélési kockázat, akkor egy ilyen vizsgálat után nem 10, hanem 11 vagy 12% lesz. Egyébként meg egy genetikus szerint azok a nők, akik egy ilyen vizsgálat után elvetélnek, nagy valószínűséggel anélkül is elvetéltek volna.

A második babámat várom, ha beteg lesz, nem tartjuk meg.

Kegyetlennek hangzik, de nem. Nem tudom fel tudnám e nevelni akár értelmi akár testi rendellenessége van. És a párommal már a 50-50%is a nem mellett teszi le a voksot, miután minden oldalról ki-meg-átvizsgáltak persze, mert azért a cél az, hogy megszülessen, de egészségesen. Otthonba nem akarnám dugni. Vagy ne adja isten megszülöm, és pár hét múlva meghal mert beteg.

Az egészséges tesó "kárára" nem tudnám nevelgetni, aki örökmozgó, tiszta élet.

Kár, hogy olyan valaki nem ír, akinek megszületett a sérült gyereke. Kíváncsi lennék, hogy ők így utólag megbánták-e, hogy megszületett a gyerekük.

De ez egy újabb kérdés lenne...

Talán nem is ide tartozik, de a válaszokat olvasva ez jutott eszembe.