Jogos az aggodalmam? Félek, hogy mi hogy lesz.

:)

Jön majd ösztönbôl! :)

Viszont a kórházban nyugodtan merj kérdezni, ha valami nem világos. Nem biztos, hogy mindent elmondanak, amit te szeretnél, hogy elmondjanak, de ha kérdezel, segítenek. Az alapikat persze meg fogják mutatni.

Menni fog az, jó babázást :)

Ahogy az első írja. Belejössz hamar.

Nekem is mindent kérdezni kellett, maguktól nem mondták. De akármivel nyugodtan meg lehetett keresni a csecsemősöket, nekem csak pozitív tapasztalatom van. Szoptatási tanácsadó is van a legtöbb kórházban.

Megfogni, pelenkázni az jö nagyon gyorsan magától, nem kell töle félned. ùgy csináld ahogy neked jónak esik, és meg is mutatják, több dolognál mire figyelj. Mindig jótanácsnak tekintsd és ne utasításnak. Vagy is ha mondják, hogy fogd meg x féle képpen, attól még te másképp is megfoghatod de a jótanácsot érdemes mindig megfogadni.

Szoptatás már más téma. Elég sok nönek nehezen megy. Ott is csináld úgy ahogy neked jó és a jótanácsokat tartsd szemed elött...

Én is ugyanígy voltam,családba nem volt kisbaba, nem volt semmi tapasztalatom a babákkal, teljesen rutintalanul kezdődött a kapcsolatunk.

Megfogás először még lebénult testtel volt műtét után, de valahogy tényleg ösztönből jött utána, azzal nem volt gond, pelenkázást megmutatták nagyszülők, de nem mondom hogy nem volt olyan hogy fordítva adtam rá ,vagy épp kukit nem igazítottam jól el és kipisilt.. könnyen belejössz, ezek a legkevésbé problémák.

Engem az ért váratlanul hogy pont velem esik meg hogy nem indul be a tejem, és ott vagyok egyedül egy éhes kisbabával ,csecsemősök meg nem akarnak tápszert adni, ha erre előbb felkészítenek biztos jobban kiállok magunkért és nem stresszelem szét a kórházi létet mire jött egy normális csecsemős.

Meg arra hogy a szülési fájdalom nem múlik el azzal hogy kivették belőlem, minden szoptatásnál és oxitocin injekcióval újra átélhettem a görcsöket, illetve milyen egy hasfájós csecsemővel, hogy lehet rajta segíteni, ne akkor bújjam az internetet mikor már itt van köztünk és tehetetlenül nézzem hogy szenved.

Bocsi hogy ennyi negatívot hozok fel, persze nem erről szól csak az első idők, de amitől féltem azok annyira badarságok voltak az igazi kihívásokkal szemben amivel frissen sült anyukaként szembesültem.

Még folytathatnám a sort mit csinálnék másképp ha újrakezdhetném, de az biztos nem olyan tanácsokkal látnék el egy kismamát hogy hogy pelenkázzon, vagy fogja meg a gyerekét majd.

Ne érdekeljen mit gondolnak a csecsemősök a kórházban. Én még a második babánál is mondtam, hogy mutassák meg mit csináljak fürdetés pelenkázásnál. Első lány, második fiú.

Viszont egy tanács. Ne engedd, hogy a nagyszülők beleszóljanak vagy esetleg ők csinálják. Te vagy az anyukája, ha bénázol, ha nem. Ha egyszer engedsz nehéz lesz visszaszerezni a gyeplőt. 😊

A legtöbb korházban van szoptatási tanácsado, akik tapasztalatom szerint végtelen türelmesek és segitökészek. Ugyh a szoptatással nem hiszem h gondban leszel:)

Sajnos csecsemös növérekröl nincs jo tapasztalatom, nekem semmit nem mondtak el, ha pedig kérdezni merészeltem akkor lehordtak h minek szültem gyereket ha azt se tudom mit hogy kell csinálni...ugyhogy a kétgyerekes korházi szobatársamhoz tudtam infoért és tanácsért fordulni..reméljük te segitökészebb személyzetet kapsz:)

Ne aggódj!

39 évesen szültem a 3. gyerekem az 2.hoz képest 12 év után.Olyan voltam mint egy elsőbabás.

Segítenek a kórházban.Otthon meg remélhetőleg jó védőnőd lesz aki nagyon sokat tud segíteni.

Anyud?Anyósod?Csak van valaki aki látott már kisbabát.

Amúgy meg nagyon sokminden jön majd ösztönösen.

Ne stresszelj rá élvezd a babavárást.