Elengednétek a párotokat kirándulni egyedül?

Az én apukám sem volt az a haverokkal eljárunk tipus.

A férjemet viszont elengedném. Utána viszont megfizetne érte!

Az én férjem is itthon hagyott minket, amikor a fiunk még 3 hónapos volt, bár Ő dolgozni ment. Azt viszont tudtam, hogy a 3 napból kb 5 órát dolgozik rossz esetben, a többi piálás a kollégákkal és henyélés.

Én a helyedben leülnék ezt megbeszélni vele, mert ez így nagyon igazságtalan... persze, jár neki a pihenés, de NEKED is jár és most pillanatnyilag, te sokkal jobban igényled, mint ő, aki csak este néhány órát van a picivel, a nap többi részében változatlan az élete (dolgozik és alszik ahogy eddig).

persze majd ha már neked nem lesz ennyire nagy szükséged a segítségére, akkor mehet, de kérdezz rá, hogy ő őszintén jól tudná magát érezni, miközben neked olyan alapvető dolgokra nem jut időd, mint alvás és evés?????

Az én férjemnek ilyen pici korában a babánknak ez eszébe sem jutott, még egy estére sem, hogy elmenjen szórakozni!! Tudta, hogy kivagyok és jött segíteni.

Én a következőt tettem: elültem vele, és elmondtam, hogy menjen csak, de utána nekem is szükségem lesz egy "magam nap-ra". Amikor magammal foglalkozom. Nem volt semmi balhé, "elengedte", de számomra már az is öröm volt és megtisztelő, hogy megkérdezte a véleményemet, kvázi engedélyt kért tőlem. Ő is inkább dolgozik, mint itthon segít be, de most, a nyári időszakban a kinti, kerti munkákból kiveszi a részét. A pici persze az én dolgom, de ezt nem is bánom. Most már egy éves lesz, így inkább szórakozás már a pici, mint feladat, de az elején nekem is nagyon nehéz volt. Az első két hónap... Istenem, mennyit sírtam :) Amikor már a baba és én is belerázódtam a közös életbe, és simán ment minden, azt mondta a férjem: azért nem segítettem többet, hogy tanuld meg magad megoldani a problémákat. Akkor nagyon kiakadtam ezen, de most, utólag valahogy helyesnek tűnik. :)Hú, de hosszúra nyúlt a válszom, bocsánat :)

A lényeg: kicsit légy engedékeny, keressetek kompromisszumot, te sem gondolod komolyan, hogy egyedül szeretnéd tovább csinálni. Hidd el, neki is sok minden megváltozott, mióta megvan a baba, csak gondolj bele. Kevesebbet kap a párjából, mint valaha. Rá kell világítanod, hogy most több támogatásra van szükséged tőle, és nagyon hamar vissza fogtok zökkenni a régi kerékvágásba.

T

1 hónapos volt lányom mikor elment metcceni 3 napra a nagyszülőknek segített, de mellette péntek szombat este elment buliba. 4 hónapos volt a baba mikor elment horváthországba haverokkal én meg maradtam, ő is hétfőtől vasárnapig dolgozik kéthetente van itthon vasárnap. Hétközben eljár 1-1 este hokizni, valamint pókerezni.

Én elengedem, had menjen, neki is kell egy kis kikapcsolódás, de cserébe bármikor bárhová szeretnék elmenni vigyáz a lányunkra, nyugodtan ráhagyhatom.

Ezt nektek kell megbeszélnetek, hogy ki mikor hová megy el,vagy hármasban milyen programokat szeretnétek. Ülj le vele, és mondd el neki hogy mit érzel mit szeretnél, jobb lesz ha megeggyeztek mint hogy magadban bosszankodj és örlődj!

Az anyaság ezzel jár, hogy "feláldozod magad" a babádért, éjjel kellni kell, szórakoztatni a babát, és mellette ellátni a házimunkát, most még úgy érzed minden a te nyakadba szakad, nem olyan egyszerű az élet mint ezekelőtt,de hónapról hónapra könnyebb lesz.