Mi lehet vele? Nagyon ragaszkodik, szinte nem lehet tőle létezni itthon!
Figyelt kérdés
A 9 hónapos babánk, (én az apa vagyok aki kérdez) már úgy 1 hónapja kezdte azt, hogyha egyedül hagyjuk egy pillanatra, vagy csak kikerülünk a látóteréből azonnal nyöszörög, sírni kezd, vagy ha tovább vagyunk amíg nem kellene, akkor hisztizik. Sikítva sír, már-már nem hallok a fülemre tőle néha. Most kezdett kapaszkodva menni nem rég, illetve kéri, hogy fogjam a kezét és vezetgessem a lakásban. Mászni is mászik még. Ami viszont számomra sok, hogy állandóan az emberen lóg, mászni akar fel rám ha ülök, a nadrágomba kapaszkodik, és az anyjával is ugyan ezt műveli, de ő elviseli, valahogy jobban bírja mint én valószínűleg. Én egyszerűen nem bírom elviselni, hogy mindig mögöttem van, a lábam között, a lábam alatt, és sokszor fel is buktat szinte, mert mikor lépek akkor fordul be és mivel ez panel azért szűkebbek a folyosók egy ilyen lakásban, és engem ez dühít kissé, hogy éjszaka újabban 3-4 alkalommal ébred, üvöltve feláll a kiságyba és torka szakadtából ordít, sokszor még lenyugtatni is nehéz, sőt lerakni nem nagyon lehet csak ha mélyen alszik és nem veszi észre, hogy leraktuk. Dolgozni járok korán, és egyetlen alvásom sincs éjjel, mert mellettünk is alszik, és forgolódni se merek tőle... borzalmas amilyen hisztiket tud levágni és sokat akar karban lenni. Sokszor úgy érzem rossz apa lehetek vagy nem szeretem talán eléggé nem érzem, hogy kötődnék a gyerekemhez, de őszintén nekem ez nem hiányzik, hogy mindig rajtam csüngjön és folyamatosan a kezembe hordozzam vagy a lábam között mászkáljon mint valami kapun ki-be. Tudom én, hogy baba, de ez a túlzott ragaszkodás nekem nagyon sok, egy percet nem ülhetek le a szobában mert meglát és mászik oda kapaszkodik rám és sírni kezd ha nem veszem fel. Még cicizni is cicizik és sokszor csak azon nyugszik meg. Dühös sírásai vannak, szinte toporzékol ha nem vesszük fel, vörös a feje is teljesen mint aki felrobban. Ez valami komoly gond vagy majd elmúlik? A védőnő szerint semmi baj ez normális ilyen korban... de nem volt ilyen egyébként, nagyon picinek áldott baba volt.2017. okt. 2. 22:59
11/11 A kérdező kommentje:
sokat foglalkozok vele, köszi a válaszokat. most 1-2 napja elült a vihar, csendesebb és jobban is alszik. bár tapadni még tapad mindig, persze én örülök, hogy így szeret a fiam, csak én sosem bírtam a nőkben sem ezt a ragadok típust. sehol sem. és a gyerekemnél sem, de ez nem egyenlő azzal, hogy nem szeretem, csak ez nekem sok. ettől függetlenül játszok is vele eleget, sokat nevet ha bohóckodok is vele, szóval vidám gyerek amikor kell, de remélem hamar túl esünk ezen, mert ha megint visszatér ez a sírás-rívás és hiszti az nem lesz jó. ja annak aki írta, hogy nem érdemes gyereket vállalni ha nem bírom ezt, hát őszintén szólva még nem akartam, de mivel a feleségemnek becsúszott és elvetetni nem lennénk képesek, mert az számomra gyilkosság, így megtartottuk és nem bántam meg, de tény, hogy igen csak nehéz vele és 26 évesen még fiatal is vagyok. a feleségem imádja viszont, ő csak 23, de egy igazi jó anyuka, ő elvan ezzel a tapadásos időszakkal is. :) Bár megjegyzem a feleségem is ilyen ragadós :D lehet tőle örökölte. viszont szeretem őket ennyi a lényeg.
2017. okt. 4. 21:25
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!