Ez nem furcsa viselkedés a szülőktől?
Unokatesómék kisfia 8 hónapos. Most huzamosabb ideig együtt voltunk és kicsit furcsálltam a szülők viselkedését.
Az apuka (lányt szeretett volna, de látható, hogy imádja a kisfiát) egész nap hajtogatja a babának: milyen gyönyörű vagy, de szép a szemed, a szád, a füled. Nem egyszer-kétszer, hanem órák hosszat.
A gyereknevelésük is furcsa számomra:
Szinte egész nap ölben van, mert állítólag nem szeret kiságyban/ágyon feküdni. Ha beteszik a kiságyba akkor is mellé ülnek és szórakoztatják. (érdekes, amikor nem vették észre, hogy felébredt, nagyon jól eljátszott egyedül a kiságyban)
Szeretne felülni (babakocsiban sétáltatáskor), de nem engedik (lehajtják a támlát vízszintesre) mert ha ülne, elferdül majd a gerince.
Ölben hordozgatják a lakásban és ha nyúl valamiért, azt elveheti, legyen akár porcelán, vagy mobiltelefon. Ha nem kapja meg, ordít és csapkodja magát.
A laptop billentyűzetét üti, ha eléri; nevetnek rajta, hogy milyen ügyes.
Éjjel állandóan égnie kell a szobában a lámpának (üveges ajtó vannak), mert ha felébredne, megijedne, hogy sötét van.
Mindkét szülő a 30as évei elején van, diplomás emberek.
Az a pár óra 8 0-24-ben együtt töltött nap volt a nagymamánknál.
Elég sokat változott a gyereknevelés 10egynehány év alatt. Tizenéve mi nem engedtük a gyerekeinknek, hogy a számítógép billentyűzetét ütögessék, vagy bármit elvehessenek. Ilyen picinél egyszerűen nem vittem/viszem olyan dolgok közelébe, amiket nem kellene megfognia.
Nagymamánk meg majd ellesz abban a pár évben ami még hátravan neki a nagyapánktól első házassági évfordulójukra kapott Hollóházi porcelán füles váza nélkül is (végtére is nagyapánk már nem él, így neki mindegy)
Ja, persze mindegy is, mert aki már elmúlt 80 a gyakorisok java része szerint úgyis csak kolonc a családján.
Nekem csak az az érdekes, hogy miért fektetik le, ha már magától ülne. Sosem ültettem a lányomat, amikor még magától nem ment neki, mert ez tényleg nem tesz jót a gerincnek, csak megtámasztva legfeljebb, de amikor már magától ment neki, a Jóisten se tarthatta volna vissza attól, hogy felüljön.
A többit nem értem, miért gond. Hogy nem teljes sötétben alszik vagy hogy dicsérgetik, becézgetik, ez miért probléma?
Hogy ölben cipelik... ha jól értettem, vendégségben voltak, nem otthon. Arról nem írtál, milyen körülmények voltak, mondjuk hideg járólap, ahová nem szívesen teszi le az ember a kúszó-mászó gyereket, vagy csak épp nem bababiztos a hely, például mert két percen belül magára rántana vagy a szájába venne valamit, amit nem kéne.
A tárgyakat felügyelet mellett miért ne fogja meg a gyerek? Nem baj, ha megtapasztalja a különféle anyagokat. Persze hogy sír, ha elveszik tőle, de ilyenkor el lehet terelni a figyelmét. A laptopnak meg nem lesz semmi baja. Egy ekkora gyerek csapkodását ki fogja bírni.
Most olvasom, nagymamánál voltak.
Egy dologban részben egyetértünk: nagyobb értékű tárgyat nem adnék a gyerek kezébe. A véleményem többi része továbbra is áll.
Ők a nagymamánál laknak, mi voltunk egy bő hétig a nagyinál. Parkettás, szőnyeges ház, azt a részt ahol laknak úgy alakítják, ahogy szeretnék. Most is ott töltöttünk pár napot.
Azóta sincs se kiságyban, se járókában, se utazóágyban.
Kúszni-mászni, ülni nem túl rég kezdett (a védőnő Dévényeshez küldte volna), most próbálgat felállni (1 éves)
Nyár óta már sikerült tönkretennie a billentyűzetet és az egeret (a nagyiét), elhagynia a lakáskulcsot (nagyi cseréltethetett zárat), levernie és összetörnie néhány dolgot. Egyedül nincs el egy percet se. Ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné, ordít, visít (nem sír), dobál, csapkod, üt-vág, harap-mar.
Hát, ha most ez a normális viselkedés gyerektől, szülőtől, akkor örülök, hogy nem most van kisgyerekem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!