13 hónapos gyerekem soha egy percre se volt másra rá bízva!?

Ez azt jelenti, hogy soha, még boltba sem mentél el úgy, hogy a kicsi ébren volt és otthon maradt mondjuk az apjával?

Ha így van, akkor ez nagyon erős belső bizonytalanságot takar nálad. És te ragaszkodsz az állandó együttléthez, nem a gyerek, hiába mondod, hogy nem lenne el mással.

Egyébként, ha erőt vennél magadon, még simán változhatna a dolog ovis koráig. De a legnehezebb épp annak a belátása, hogy ez a ragaszkodás rólad szól, nem a gyerekről.

hasonloan neveli a barátnőm is a gyermekét. erősen szoptatás párti ezért a fejés nála szóba se jöhetett soha, 2 éves volt már a gyermeke, mikor először mentek el nélküle, akkor is csak 2 órára, mert a kisfiu a mai napig csak cicin alszik el, máshogy nem tud (2 és fél éves)....a kisfiú aranyos, de szerintem elég hisztis, pedig azt gondolná az ember hogy ez a fajta nevelés kiegyensúlyozott nyugodt gyereket eredményezm Hát ezt egyenlőre egyáltalán nem látom rajta. hogy az ovival hogy lesznek, azt nem tudom, de most pl voltak a nagyival meg anyuval meg velunk a jatszotéren, és anyuka elakart szaladni postára (a játszótérről rálátni a postára) addig a gyerek a saját nagyijával kellett volna megvarja a játszón, de ahogy anyuka eltunt egybol nyusziteni kezdett hogy az anyát akarja hol van anya...huh szóval nem egyszerű, most nem tudom hogy alapból is ilyen természet lenne, de szerintem nagyon el lett szúrva a dolog...az hogy 2.5 évesen cicivel alszik el az egy dolog, de hogy ennyire saját maga ellen legyen valaki hogy nem hajlandó tejitalt adni neki, helyette orrvérzésig szopiztat még akkor is ha sehova nem tudnak 2 éven keresztul menni...egyébként nem frocsogni akarok, neki is elmondtam már a vélemenyem, meg ő is érzi hogy elrontotta, csak neked akarom javasolni hogy engedd el a kezét ha nem akarod hogy kesőbb gond legyen. az ovit biztos hogy megfogja szokni, minden gyerek elfogadja, de nem mindegy mennyire kezdik ki őt, és hogy mennyire feszeng majd ott.

egyébként ennek a nevelésnek nem érzik hatását a mai anyák, de pl két unokatesomek felnott korukra olyan anyafuggok, hogy lany letukra nem hajlandoak 30 evsem onallo eletet kezdeni, mindenhova az anyjukkal mennek, parkapcsolatuk sincs emiatt, boldogralanok stb...szoval ezek olyan dolgok amiket most még nem veszel eszre a gyerwken, de a rátelepedés igen komoly lelki sérüléseket okozhat

Ha nektek jó akkor normális.

Nekem is 13 hónapos a fiam, szintén szoptatom. Néha van pár órát anyósommal, anyukámmal, öcsémmel vagy húgommal. Amikor meglátja őket sikongat, én "megszűnök létezni", szóval úgy gondolom jól érzi magát velük. 6 hónapig csak szoptattam, onnantól egyre többet volt velük. Máshol alvás mondjuk még nálunk sem lesz egy ideig szerintem. A férjemmel pedig nyilván bármikor bármennyi időre. A nagylányunk 4 napot kórházban volt, bent aludtam vele, nem volt semmi gond itthon. Napi 3x bejöttek, akkor cicizett, ennyi.

Mások a babák, mások a családok. Ami egyik családnál működik az a másiknál nem. Szerintem nincs semmi furcsa ebben.