Apuka segítsége a baba körül. Ti erről hogy vélekedtek?

Nálunk teljesen magától értetődő módon kel fel a férjem is éjjel a babához, nem segítségként, hanem mert a gyerekünk sír, és fel kell hozzá kelni. Nem úgy veszi ő sem, hogy nekem segít, hanem hogy menni kell a babához.

Pedig anyatejes, de mégis, megy, kiveszi az ágyból, hozza oda nekem, aztán vissza is viszi. Az kel, aki fittebb éppen, de van, hogy megbeszéljük, hogy most éppen ki legyen az ügyeletes. Így van, hogy én vagyok az, és van, hogy ő. Ha én vagyok, ő alhat viszonylag nyugodtan, bár akkor is felébred valamennyire, ha meg ő az, akkor én is csak félálomban vagyok, amikor hozza szopizni a babát, sokszor a szemem se nyitom ki, csak előkapom a cicit, de ahogy a gyerek elkezd szopizni, én már alszom is vissza :D

Szóval nálunk mindkettőnk részéről megvan az a hozzáállás, hogy közös gyerek, közös meló :) Ha nem egyezett volna a véleményünk ebben, nem is vállaltunk volna közös gyereket.

Nem azt irta senki,hogy kötelező.

De nekem pl ha éjjel nem alszik a gyerek,akkor az apja hogy tudna aludni tőle? És hozzátenném,nekem nappal is kétszer fél órát alszik a 3hónapos. És ha sírós baba lenne,semmit nem tudnék csinálni .

És de érdekes,nagyon sok embernek állandóan sírnak a gyerekek,szóval ha nem akarja egész nap az orditást hallgatni,akkor foglalkozni kell azzal a gyerekkel.

Nem minden férfinak derogál megmozdulni otthon csak mert jár dolgozni is. Szép is az élet ha mindent megcsinálok,és a párom meg csak hazajön A s.ggét mereszteni és a munkára hivatkozva sehová nem járunk. Aztá. Ha a nő is melózik és ülnek,majd éhenpusztul mindenki,mert hát a nő dolgozik,nem várható el,hogy bármit csináljon.

A közös gyerekvállalás nekem nem azt jelenti, hogy otthon mindent 50-50%-ban osztunk meg, hanem mindkét fél képességeinek, munkahelyi és egyéb kötelezettségeinek figyelembevételével végzünk el feladatokat.

Ha én otthon vagyok a gyerekkel és ráérek reggel 8-kor ébredni vele, akkor nyilván én kelek hozzá éjjel vagy éppen napközben elvégzem a háztartási teendőket, míg a párom más dolgokat intéz el.

Nincs egységesen jó megoldás, minden családnak ki kell tapasztalnia.

A lányunk (első gyerek) rossz alvó volt, hasfájós, a foga is megkínozta. A férjemnek kényelmes, 8 órás irodai munkája volt. Felváltva keltünk, nálam is pont úgy sírt mint nála sajnos :-( Aztán elkezdett nappal aludni, akkor én is tudtam pihenni így én keltem többet este.

A fiunk csak szopizni kel, így nyilván nincs értelme hogy a férjem keljen hozzá. Plusz közben elindult az egyéni vállalkozása, minden hajnalban kel 3-4 között, viszi a nagyot oviba majd megy dolgozni este 5-6ig. Szerencsénk van, hogy a kicsi jobb alvó mint a nagy volt annak idején.

Barátnőm férje sofőr, ő csak hétvégén kelt, szerintem teljesen érthető.

Amíg mind a két félnek megfelel, addig felesleges ideológiát gyártani meg bezzeg-a-szomszéd elven változtatni.