Hogyan lehet önálló játékra szoktatni egy fél éves babát?

" De neki kizárólagos figyelem kell. "

Könyörgöm: fél éves!

"Nem tudok pl mellette olvasni "

Te képes lennél olvasgatni, ahelyett, hogy játsz vele, foglalkozz? Miért nem olvasol, amikor alszik?

Fiam elég önálló gyerek (most már 3,5 évesen). Na, ő tud órákat játszani egyedül a szobájában. Na de fél évesen non-stop igényelt engem, volt, hogy szinte egész nap ringattam. Ne várd már el egy csecsemőtől, hogy egyedül lefoglalja magát. És a Jumperoo-ba magának kellene bemásznia? És otthagynád, amíg benne van? (fiamnak is volt, imádta, de mindig a közelébe voltam, amikor benne volt).

Szóval legyél vele, fedezzétek fel együtt a világot.

én nem ugrottam ha nyöszögött, csak ha már 1-2 perces sírásba ment át a dolog, csak akkor mentem oda...addig voltak bizonyos blokkok a napirendben, amikor igen is, egyedül kellett játszani (de ha sírt természetesen odamentem, de addig, a csak nyöszörgésre nem) ezek a blokkok mindig délelőtt voltak, mert akkor volt legkipihentebb, jó kedvű, meg a délutáni alvás után.

akkorra időzítsd. attól hogy fél éves, fontos hogy egyedül is játszon, nagyon jó ha az ember foglalkozik vele, fejleszti, de az önálló tanulási folyamat is nagyon fontos, te is úgy tanulsz meg jobban (tartósabban) dolgokat ha egyedül jössz rá, nem akkor ha mindig mindent megmutatnak.

3-as, nem a baba helyett kell megcsinálni a dolgokat, hanem vele lenni, ott lenni, főleg azért nehogy baj legyen és mert fontos neki az anyagi közelsége. Attól, hogy ott van az anyagi, netán játszik is vele, attól még jobban fejlődik és tanul, mert biztonságban érzi magát.

Ne várjuk már el egy fél éves babától, sőt egy 3 évestől se az önállóságot.

4: senki nem írt olyat hogy magára hagyom...a pihenőszékében játszott többnyire, de végig ott voltam vele, nem hagytam egyedül a szobába, vittem oda a széket vagy játszószőnyeget vagy járókát, ahol épp voltam...de ezen belül odaadtam neki különböző anyagokat, dolgokat, hogy ismerkedjünk velük, majd később mindig mindennel megmutattam, hogyan tud játszani, és onnantól önállóan is játszott velük..szerinted ez nem fontos??? szerintem meg nagyon is fontos, hogy ne legyünk egymás nyakán állandóan, és az is fontos, hogy saját maga fejlessze a kreativitását.

apró példa, hogy pl 8 hónaposan plüssökkel szerepjátékoztam neki, minden anyuka ismerősöm hülyének nézett ezért, hogy mit szerepjátékozok egy 8 hónapossal. ők nem tették, többnyire olyan típusú anyukák, akik egyfolytában a gyermek mellett ülnek. Na kb 10 hónapos volt a lányom, mikor azt látom, hogy fogja a maciát, meg a bárányát, és elkezdi őket egymással "táncoltatni" puszit adnak egymásnak", felülnek a motorra, hintalóra.

ilyet az említett édesanyák gyerekei 1,5 évesen csináltak először...és még sorolhatnám. igen is, úgy gondolom hogy fontos hogy a gyerek egyedül is el legyen. nem mondom azt, hogy ezt csak úgy lehet elérni, ha már fél évesen önálló játékra tanítjuk, mert fentebb írta valaki is, hogy ő sem tette 3,5 évese mégis egyedül elvan. de ártani nem árthat az anyuka, ha kialakít bizonyos blokkokat, amikor egyedül is el van a gyerek, senkinek sem árt, sőt mindenkinek egy kis nyugalom, anyukának is jár, ő sem rabszolga!

de a kérdés nem az volt, hogy szükséges e végül is, hanem hogy hogyan lehet rá tanítani. kérdező, ha sír egyedül, akkor legyél vele, ez ellen max annyit tehetsz hogy mindig 1-2 perccel próbálod nyújtani az egyedüllévős időszakokat, de az sem megy, légy türelemmel, majd megérik a babád rá, addig is mindent mutass neki, mivel hogyan tud játszani egyedül.

Kérdező, egy fél évestől ne várd, hogy hosszú ideig el tudjon játszani egyedül. Majd ha szerencséd van, pár hónap múlva, ha kúszni, mászni kezd (ha még nem kezdte el), akkor majd elindul felfedezni a világot, bár akkor meg azért kell rá figyelni, hacsak nem teljesen gyerekbiztos a lakás. Az én 8 hónapos kis örökmozgóm most indult be igazán, kúszik, felül, négykázlábra húzza fel magát, pár "lépést" tesz mászva is. Most nem igényli, hogy mindig játsszak vele, bőven elég neki, ha kipakolok a szobába mindenféle tárgyakat, amiket matathat. Mindenféle dobozt, palackot, bármi ilyesmit szívesen babrál.

De amikor 6 hónapos volt, nem volt el 20-30 perceket, mint most. Kb. öt perc maximum. Megindulni még nem tudott, csak forogni, de minden érdekelte volna, ez meg persze dühítette, hiszen nem fért hozzá semmihez. Meg amúgy is, kellett neki a társaság.

Egyébként a konyhába én sem tudom kiültetni magammal, nálunk kicsi a hely, de egyedül nem hagyhatom. Meg aztán neki is vannak olyan napjai, hogy sehol nem jó neki, csak a közelemben. Tök egyszerű a megoldás, feldobom a hátamra, és minden meg van oldva, tudok főzni, tudok vasalni, tudok bármit csinálni az ég világon. Ha meg már van időm, nem kell mást csinálnom, akkor leteszem. Nekem sincs bejárónőm, szakácsnőm, szobalányom, de feltalálom magam, már csak azért is, mert van egy nagyobb gyerekem is, úgyhogy muszáj, hogy legyen tiszta ruha, legyen itthon normális kaja, ki legyen takarítva, stb.