Hogy engedjem el így anyóssal sétálni?

Nem anyósszapuló kérdés,szó sincs róla,másról van szó. A lányom (21 hónapos) kegyetlen eleven,amivel nincs baj,azt leszámítva,hogy ha nem vasmarokkal fogom,kitépi a kezét,és elszalad a francba, simán ki akár egy kocsi elé is. Én már szépen fogom őt, hacsak nincs nálam 28 táska és szatyor,akkor nincs gond,ha van,akkor is ledobok mindent és ˇbefogomˇaz se olyan egyszerű elkapni... Viszont ha anyóssal együtt megyünk valahová,tőle sokszor elszökik,van,hogy 2x is egymás után,és nem éri utol,csak kocog és kiabál utána,én meg dobok el mindent és futok én. Tegnap szólt,hogy szeretné elvinni sétálni,egyből ez jutott eszembe. Rémes látvány mikor a gyereked rohan a kocsik elé,úgyhogy alig aludtam folyton ezen kattogott a agyam,hogy mi van ha nem figyel rá eléggé és elütik. 2x is próbáltam felhozni,hogy talán triciklivel vigye inkább,nehogy kiszaladjon az útra, de csak elintézte annyival,hogy majd figyelek rá. Na hát ennek a mondatnak sose volt jó vége... Utoljára mikor mondta,egy boltban figyelt rá, jövök ki az egyik sorról,és azt látom a lányom 120-al elszáguld mellettem egy ott árusított motoron,miközben az őr és az egyik eladó éppen őt nézik,és nagyon mondanak valamit... Kijöttünk,én cipeltem a nehéz szatyrot,ő fogta a kezét,megint kitépte és elszaladt,nem érte utol,így én dobtam el táskát,szatyrot,és akkor 7 hónapos terhesen rohantam utána. Imádja az unokáját,oda van érte,csak valahogy nem tudom nem elég határozott vele,hogy ő ilyen alapból is,vagy azt hiszi más gyerekével nem lehet (mert miért nem szólt rá a motoron is??) azt nem tudom :s Legyen vele persze,csak a sétának a gondolatától is rosszul vagyok,órákon át forgolodtam annyira ideges voltam, holnap vinné el de mit mondjak,azt nem mondhatom,hogy nem viheted el?? Ha meg elviszi,szerintem idegességemben itt szülök meg a 34.hétben. Meg ha tényleg történik valami?? Ti mit csinálnátok,mondanátok??