Ti a babáitokat babaágyban altattátok vagy veletek aludta?

4 honapos, olben/cicin elalszik, aztan kisagy. Neha napkozban alszunk ketten a franciaagyon, ha apa nincs itthon, de legtobbszor kisagy. Neha el is altatja magat ott, bar az ritka.

Volt egy idoszak, hogy nem akart egyaltalan kisagyba menni, amint letettem felebredt, akkor par napig velunk aludt, de en ebren aludtam, egyaltalan nem voltam kipihent. Amint fordult a parom en mar nyultam is a hatahoz, nehogy rafekudjon a babara, pedig a kozeleben sem volt. Ugyhogy raszoktattam a kisagyra, egyszer beraktam 7-8 korul, negyed 12ig orditott(ott voltam vegig mellette, nem hagytam ott), utana feladtam, kivettem, elaltattam. Masnap mar magat altatta el a kisagyban nappal is, este is. Ez kb 2 hetig tartott, megint en altatom, es ejjel egyre tobbet kel, elkezdodott a fogzas :( megint jon a zombi uzemmod :D

Szia. Nekem meg van 2honap szulesig,de en igy tervezem,hogy 1-2jonapig a mi szobankban lesz a kicsi az agy mellett :)

Aztan irany a sajat szobaja!

Aztan kitudja ,hogy lesz! :)

Nálunk állandóan változott.

- Születés után egy hetig maradtunk bent, végig kiságyban aludt(csak az első 2 napban mellettem) semmi gond nem volt

- kb 3 hetes korátol babakocsiztunk, babakocsi függő lett. eleinte még az ember kezében sem volt jo neki, igy először azt kellett megtanulnia, hogy az ölelés, ringatás az a szeretet jele és nem csak anyaméh meg babakocsi van a világon :), közben probálgattuk a kiságyat is legzesfigyelő miatt.

- aztán anya anya anya.rajtam evett aludt.

- végül a kiságy rendszeresítve lett, kivéve pár orákat pl éjszakánként mellettem altatva de végül kisagyba téve, vagy hajnalonként amikor hullán keltem a síráshoz revgelig már nem tettem vissza

- már ott tart a dolog, hogy ki sem akar jönni sokszor, ha ki akarom venni, a kiságyat a saját birodalmának érzi :)

kulon aludt kezdetektol a lanyom...meg sem fordult a fejemben hogy koztunk aludjon...

egyebkent mikor beteg volt es surun kelt probaltam odavenni de minden volt belole csak alvas nem

Születése óta külön alszunk, a kórhàzban is külön, illetve az első éjszaka mellettem aludt, mert nem tudtam felkelni. Ha az első perctől kezdve azt szokja meg, hogy külön szobában alszik, nem fog sírni. Nappal persze van, hogy máshol is alszik, de legtöbbször a kisàgyban.

Nem tartom jó ötletnek az egy ágyban alvàst, abból csak baj lehet vagy az, hogy egyik szülő sem alszik rendesen. Màsrészt igenis meg kell tanulnia, hogy mindenkinek kell saját tér.

Így nagyon is boldog a Babám, nyugodt és csak akkor sír, jelez, ha éhes. Nem gondolom, hogy bàrmilyen lelki sérülést okozna Neki, hogy nem vagyunk összenőve.