Ha nincs panaszom a babámra, akkor más anyukákkal való beszélgetésekben találjak ki valamit? Vagy mit kellene tenni?
Alapból se vagyok panaszkodós, de nincs is rá különösebb okom. A babánk nyugis, érdeklődő, jól eszik, jól alszik. A kapcsolatunk, az anyagi helyzetünk, a munkaügyi helyzetünk mind-mind oké. A szülés is rendben ment.
Más anyukák a parkban, a babaprogramokon ilyesmiket kérdeznek: "és, visszavárnak majd a munkahelyedre? mert eddig még senkit se vettek vissza, akit ismerek" "milyen, hogy nem alszotok fél éve?" meg ilyenek.
Ezzel nem is volna baj, de itt megszakad a beszélgetés. Én normálisan válaszolok ezekre a dolgokra, nem panaszkodom, nem is dicsekszem. És akkor, vagy ők azt mondják, hogy "tönkre fog ez még menni", "ó, az enyém is csak egy évesen lett elviselhetetlen" stb, amire én nem tudok mit mondani, vagy pedig megakad a beszélgetés és csak hümmögünk.:) Akkor én visszakérdezek az ő életükről, de kisgyerekeseknél ez csak a panaszkodásról szól.
Vannak azért hétköznapi bosszúságok, pl. sétatávra csak egy extrém drága Spar van, ahol csak penészes gyümölcs van. Vagy pl. a lakásunkban a volt tulaj leszedte a csillárokat is. Mondjam ezeket a dolgokat el nekik, ha legközelebb beszélgetünk?
Szeretnék beilleszkedni ezekbe a közösségekbe és azt, hogy a gyerekem sok más gyerek közelében legyen majd, barátai legyenek később a közelben lakó gyerekek.
Igen, olvasgass itt panaszokat, jegyezd fel és magold be őket, hogy legyen mit mondanod. :)
Komolyra fordítva: biztos vagy benne, hogy akarsz olyan közösségek tagja lenni, amelyekben ilyesmiből állnak a beszélgetések? Nem hiszem, hogy az ember azzal tesz jót a gyerekének, ha megerőszakolja magát, és agyhalottakkal tölti a napjait.
Nem kell mindenkivel jóban lenni, nyilván fogsz találni egy-két olyat, akivel esetleg másról is tudsz beszélni, hasonlóak hozzád – a többieket hallgasd meg, inkább kérdezz tőlük (az emberek imádnak magukról beszélni, csípni fognak, ha érdeklődsz a kínlódásaikról), mint kamu szenvedéseket találj ki. :)
Gondolom, te is azt szeretnéd, ha a gyereked majd jófej családok gyerekeivel barátkozik, így érdemes kivárni, míg megtalálod ezeket.
Őszintén szólva nekem nem menne, hogy ilyen társasággal legyek és végig a panaszkodásukat hallgassam.
Szerintem nem kellene kitalálnod semmit!
Ha ezek a szülők csak panaszkodni tudnak egyfolytában, meg csak hümmögni kettőt, az aztán tartalmas dolog... Nem hiszem, h annyira erőlködni kéne beilleszkedned.
Próbáltál másról beszélni? Nekem 2 kisgyerekes barátnőm van, velük 90%-ban nem is a gyerekről beszélünk.
Jézus,és te még ezeknek akarsz megfelelni???
Hát hová tetted az eszed???
Nincsenek barátnőid,hogy ilyen emberek társaságára vágysz???
Sosem szerettem ezeket,az állandó panaszáradattal megáldott anyukákat. El is kerülöm messziről! Mást se hajtanak csak,hogy nekik milyen szr és hogy majd nekem is szr lesz.
Kössz,de ez nem érdekel!
A sajátblelki egészséged érdekében azt mondom,keress más embereket,akikkel beszélgethetsz. Nem kell kényszerűségből ilyenekkel barátkoznod!
Sok hal van a vízben, sztem olyan emberekkel ne vedd magad körül, akik zavarnak, idegesítenek. Ez igaz baba nélküli időszakra is.
Még én se ismerek senkit a környéken, most költöztünk, jó lenne egy társaság, idővel biztos lesz is, de nem akarok bármi áron. Hülye ismerősők iszonyú szarkavarók/irigyek/ráakaszkodóak/pesszimisták tudnak lenni, erre nincs szükségem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!