Nem akar önállóan járni a fiam, mit tegyek? Mire utalhat ez? Mi lehet a baja?

Egyébként szépen lépeget kapaszkodva? Néha elfelejt már pakolás közben fogódzkodni? Felállt már guggolásból kapaszkodás nélkül? Elég az egyik kezét fogni (ha hagyja)? Bár laikus vagyok, szerintem ha ezekre igen a válasz, akkor csak türelem.

Nálunk egy tologatható tricikli iránti lelkesedés hozta meg az eredményt.

18 hónapot betöltöttem, mikor megtettem az első lépéseimet. Teljesen egészséges felnőtt lett belőlem.

Az orvos azért legyintett, mert másfél éves korig kell elkezdeni járni. Addig nem foglalkoznak vele, mert minden gyereknek más a fejlődési üteme.

Miért kellene, hogy baja legyen? Ha vmi probléma lenne, azt a gyerekorvos is látná.

Fiam 12 hósan kezdett el kézenfogva lépegetni és 17 hósan indult el először. Akkor állt készen.

18 hónapos korig semmi ok az aggodalomra, még van ideje.

Biztos hogy nem a nagyik "rontották el", az a gyerek aki menni akar menni is fog akkor amikor megérik rá. Türelem!

Teljesen normális ütemben fejlődő gyereked van.

Azt értsd meg, hogy gyerekenként más ez az ütem. Véghatáridők vannak, amíg legkésőbb meg kell csinálni valamit. Az alatt meg hatalmas a szórás. Írtam, hogy én másfél évesen kezdtem járni, de minden mást is utolsó pillanatban csináltam.

A szüleimnek semmilyen praktikát nem kellett bevetniük és mivel már 30 elmúltam, bátran kijelenthetem, hogy nem származott hátrányom belőle.

Igen, én is ismerek olyat, akinek 10 hónaposan már járt a gyereke. De ez nem minősíti egyik gyereket sem.

A lányom 14 hónaposan indult el, 3-4 hete jár, de még mindig "zombijárással", azaz széles terpesz, hátrafeszített váll, enyhén oldalra tartott kezek.

Mivel néhány lépést megtesz, ezért valószínű, hogy heteken belül egyre hosszabb távokat fog megtenni segítség nélkül.

Ha nagyon bele akarsz avatkozni, akkor egy dolog van, ami ártani nem fog, maximum nem használ: amikor bútorba kapaszkodva áll, akkor sétálj el két méterre tőle, ülj le a földre és hívd magadhoz. Aztán vagy ledobja magát négykézláb, vagy rájön, hogy két lábon is lehet és úgy próbálkozik. Vagy ugyanezt lehet, hogy az apja és te leültök 2-3 méterre egymástól és ide-oda hivogatjátok. Azt már látni fogod, hogy vevő-e rá.

Egyébként meg most még örülj és szusszanj: amint beindul a "wow, tudok járni, most egész nap ezt fogom gyakorolni", akkor minden, ami korábban fárasztónak tűnt, hirtelen "jé, de könnyű és egyszerű volt akkoriban" státuszba kerül át. K..va fárasztó a bizonytalanul totyogó, de vakmerő gyerek után rohangálni, aki naphosszat a szobában megy körbe-körbe. Te 10 perc után megunod, ő estére se. Hetekig, hónapokig.