Miert van ez mostanaban? Nektek mi a velemenyetek?

A túlzó általánosítások miért jöttek divatba? Talán, mint érintett, tudsz válaszolni rá.

Egyébként ahogy szokták mondani, "nem a világ lett rosszabb, csak a hírközlés jobb."

Nem császároznak mindenkit, nem minden baba jár gyógytornára, és nem tolerálnak mindent.

Bocsi, értem, hogy bizonyos dolgoknak nő a számuk, de szerintem inkább azon van a hangsúly, hogy ezek az esetek, történetek sokkal nagyobb nyilvánosságot kapnak, és emiatt jobban odafigyelünk rájuk, többet lehet róla beszélni.

Amúgy a császár metszések számának növekedés egyértelmű: a dokik nem vállnak annyi kockázatot, nem hagyják annyi ideig vajúdni a kismamákat.

Felénk nem jár több baba gyógytornára, és nem nagyon hallom, hogy hagyják bepisilni a 7 éves gyerekeket.

A férjem közel negyven éves koráig úgy tudta, hogy bepisilt 5-6 éves koráig.

Mígnem a nővére egy családi ebédnél bevallotta, hogy ő volt, csak átcserélte a paplanokat, hogy rákenje az öccsére. Így csóri férjemet hordták pszichológushoz, aki nem bírt rájönni, hogy mi lehet a probléma.

Két gyerekem van, két sürgősségi császárom volt. Az elsőnél nem is hagyták, hogy magától kijöjjön, mert különben mind a ketten ott halunk meg a mentőben, később pedig (ahogy beértek velünk a kórházba) a műtőben.

Második terhességemnél meg minden úgy történt az elején, ahogy kellett a papírforma szerint.

Reggel kezdődtek a fájások, estére lett 2-3 percesek. Akkor mentünk be. Az ügyeletes doki (2. terhességemnél nem volt f.orvosom) megvizsgált, majd közölte, hogy azonnal császározni kell, mert nem 40 hetes vagyok, hanem 42+5 napos terhes! Az SZTK-s doki kissé benézte a terhességi heteket.

Na, most gondolj bele, hogy mi lett volna akkor, ha nem indul be a szülés, ha nem lettek volna reggel fájásaim, nem megy el a nyákdugó, stb .. még mindig bennem lenne a most 14 hónapos lányom :)

Ráadásul abban a kórházban, ahol született a második lányunk (fővárosi) előírás, hogy császár után csak programozott császárt csinálnak, amire már 36. héten be kell jelentkezni. Így 38-39. hét között császároznak.

Sürgősségi császár után pedig egyáltalán nem engedélyezik a természetes szülést, mert több a komplikációra az esély, mint arra, hogy vagy a baba vagy az anya életbe maradjon!

Nem bánom egyik szülést sem, sőt! Hálával tartozom azoknak, akik időben ott voltak mellettünk és épp ésszel tudtak normális döntést hozni.

Egyik gyerekem se jár/járt soha gyógytornára, semmire sem. A környezetemben is csak 3 gyerek jár dévényre.

Abból az egyiknek ritka fejlődési rendellenessége van, ami nem "divatból" alakult ki nála, hanem a genetika sajnos nem ért rá, amikor az anyaméhben fejlődött a kislány.

A második gyerkőc 32. hétre született, mert nem fért el a bnőm hasában. Rettentő kicsi hasa volt, ami senkinek sem okozott problémát. Ezáltal a kislány csípője nem úgy fejlődött ki, ahogy kellett volna. Kellő szakértelemmel és ápolással (kengyel, terpeszbetét) lehet rajta segíteni, de ez sok idő ugyebár.

A harmadik gyerkőc (kisfiú) pedig későn érő típus. 2 évesen tanult meg járni és most 4,5 évesen mondta ki az első szavát. Egyébként semmi probléma nincs vele, teljesen értelmes gyermek. Rengeteg kivizsgáláson voltak és sehol sem találtak semmit se nála.

Egyszerűen ő ilyen. Későn érik. Emiatt járnak mai napig tornára, fejlesztőkhöz.

Hogy ki mit tolerál az attól függ, hogy mit lát/tapasztal, miken megy keresztül akár saját maga, akár a környezetében (rokon, szomszéd, stb).

Én nem tolerálom azt, hogy egy 7 éves gyerek állandóan bepisil. Viszont, ez tulajdonképpen lelki problémára utal, amit a szülőnek nem ártana megoldani.

Csak ebben a világban baromira nem ér rá soha senki..

Én azért látom ezt a mindenkit császároznak dolgot, mert az összes barátnőm aki mostanában szült, császáros, én szültem egyedül rendesen.

Ez nem is zavarna (annyira), de az egyik összevissza dicsekedett, h milyen jó volt neki így. :/ :/

2 baránőmmel tartom a kapcsolatot , az egyiknek nem beszél a gyereke semmit, a másiké meg nem mászik, nem akar felülni, semmi...

De hát ez nem az ÖSSZES gyerek, hanem csak az ismerőseim...

Nahát!Nem mondod...az én ismeretségi körömben mindenki természetes úton szült, és senkinek nem jár gyógytornára a gyereke (az enyém sem). Sőt minden 7 éves gyerek teljesen szobatiszta (balesetek nélkül), akit ismerek.

Én viszont negyven éve sürgősségi császárral jöttem a világra, és pár velem egy idős kollégám is.

Én összesen 3 embert ismerek ,akik császárral szültek. Nevelőanyám 13 éve,egy ismerősöm 2,5 éve egy másik 7,5 hónapja. Összes többi ismerősöm természetesen szült,én is. És egyetlen egy ismerősöm sincs,aki tornára hordta volna a gyerekét.

Nemrég mondta a bölcsis,hogy 5 éves korukig éjjelente néha néha bepisilnek még a gyerekek.De utána már lelki oka van,főleg a rendszeresnek. Öcsém is sokáig bepisilt,nem tudták mi az oka.Ha anyu keltette őt fél6-kor mielőtt dolgozni ment,elment tesóm wc-re,ment aludni vissza,7-ig bepisilt. Szerintem neki az apja halála volt a gond.

Szerintem nem tolerálnak mindent a szülők. Én nem engedem összevissza szaladni a gyereket az úttest mellett pl.Nem tolerálom ha verekedik,azt se ha őt bántják.És nincsen elkényeztetve sem,se engedve neki minden,pedig manapság minden gyerek el van kapatva nem is kicsit.Szobatisztaság ügyben nem tudok nyilatkozni,2,5 éves a lányom és semmire nem hajlandó,pedig zavarja a pelenka már,mert állandóan húzgálja.Bölcsiben rá ül a wc-re azt mondták,de itthon nem.Majd már jön a jó idő,leveszik mindenkiről a pelenkát azt mondták.

3sima szülésem volt. Nálunk a gyerekorvos együtt dogozik egy dévényessel, és minden csecsemőt elküld 6hetesen hogy van-e eltérés. A legnagyobbal 5x kellett menni, mert a nyaka feszes volt, de többet nem. A másodikkal 3hónapot jártam, mert kicsinek született, nagyon gyorsan nőtt 6hós koráig és egyszerűen az izmai nem tudtk olyan gyorsan nőni, vagy nyúlni, ahogy a gyerek, és olyan feszes lett, hogy kb nem mozgott semmije. 3-6hós korig jártunk heti egyszer. Hétfőn torna- kedden-szerdán jól mozgott, csütörtökön már lassabban és vasárnapra megint olyan volt mind egy zsák krumpli. 6hós kora után ez a rohamos növés lelassult és utána a mozgása is rendbejött, végre elkezdett magától is forogni, négykézláb állni. Azelőtt is csinálta volna- de egyszerűen olyan kötött volt a törzse, hogy nem ment neki.

A legkisebb meg olyan lusti volt, hogy semmit sem csinált. Igazából nem volt rajta eltérés, azaz nagyon minimális, de olyan nyugis volt, hogy csak feküdt. Ezért jártunk kb 1éves koráig dévényezni. Így kezdett el fordulni 6hós korában, kúszni 9hósan, mászni 10hósan és járni 15hósan. Szóval így is kicsi később csinálta a dolgokat, de még belefért az ajánlott időbe.

Nekem nem volt gond hordani őket tornázni, biztos, hogy kárukra nem vált, hogy foglalkozott velük szakember.

A szobatisztaság ment gyorsan- ilyet még nem is hallottam, hogy 7éves korig rendszeresen bepisil vki.

Egyébként nem lehet összehanonlítani a mi 30-40évvel ezelőtti babakorunkat a mostanival- egyszerűen annyira más világ van, mások a gyerekek is.

A császározás meg szerintem szintén nem divat. Ritkán hallok olyanról, aki tényleg lefizeti a dokiját, hogy vegye ki a babáját, de a legtöbb ilyen műtét tényleg szükséges. Tesómnak is kettő volt- programozott, mert autóbalesete volt és nem szülhetett már simán a baleset következményei miatt. Amit egyébként nagyon sajnál, mert az első gyerekét simán szülte és mondta, hogy inkább három sima mint egy császár. De ha nincs választási lehetőség??