A Ti 8 hónapos babátok is megváltozott? Mivel kötitek le a figyelmét?

A lányom nemsokára lesz 10 hónapos. Egy hete egyszerre kezdett el mászni és felállni (majd rögtön lépegetni). Azóta mániákusan áll, vagy akadályokon mászik fel. Közelben levő felnőttben kapaszkodva, ágyneműkupacon, stb.

Mióta ezek a készségek megjelentek, azóta ő is megváltozott. Több mindent elér, akaratos lett és örökmozgó.

Pont tegnap arra érkezett anyósom, hogy az amúgy soha (eddig) nem síró gyerek keservesen sír. Kérdezte, hogy mi a fenét csinálunk vele, amiért sír.

Annyit, hogy éppen tizedszerre húztam el a kezét egy "nem" kíséretében a konnektortól és ezen akadt ki. Bár biztonságosan be van takarva a konnektor, akár meg is nyalhatná, mégis szeretném rögzíteni, hogy az tabu.

De más akadályoztatás miatt is volt már hisztisírás.

Mivel anno végignyaltam a gyermeklélektan szakirodalmat, bármennyire is idegesítő néha, egyszerűen tudom, hogy kénytelen vagyok kismilliószor türelmesen elismételni a nemet, mert ennek ez a folyamata. Sokszor elismétlem, aztán idővel belső szabályrendszerré alakul, ami most külső. Jön majd egy olyan fázis is, amikor csinálja a tiltott dolgot, de közben mondogatja, hogy nem. Aztán csak nyúl felé és mondja, hogy nem. A végén már másra is rászól, ha tiltott cselekvést lát. Addig meg birkatürelem és monotóniatűrés :)

Bár érdekes, hogy például a fal kaparásáról pikk-pakk leszoktattam. Ott néhány nem után abbahagyta. Néha elindul a keze, hátranéz rám, mondom, hogy nem szabad, ő pedig visszahúzza a kezét.

A konnektor valamiért most nagyobb sztár, ezzel több gond van. No meg a harapás. Erőből, nagyon fájdalmasat. Ráadásul sunyin, mert tetteti, hogy puszit adna: kicsit nyomkodja a száját, néha megnyal, aztán váratlanul teljes erőből az arcomba harap. Erre még nem találtam ki jobbat, minthogy csecsemősírást utánzok. Ettől meghökken és meghátrál. (Ha túl jól sikerül, akkor velem sír :)).