Ha az én kisbabám, miért nem gondoskodhatok Róla?

Nem volt tervezett baba, az anyámmal párszor volt vitánk emiatt. Megkaptam, hogy Ő biztos nem fog semmiben segíteni, tőle ne is várjam el, hogy akár 10 percet vigyáz Rá, az én gyerekem lesz, majd én megoldom.

Mi ezt a vőlegényemmel tudtuk és vállaltuk a babát, a biztos anyagi háttér megvolt, az egyetemet meg majd folytatom 3-4 év múlva.

De az anyám nem éppen úgy viselkedik, ahogy mondta...

Mindenbe beleszól, folyton nálunk lenne, szó szerint kiveszi a gyereket a kezemből, mert "én nem értek hozzá". Olyan dolgokba akar beleszólni, ami egyáltalán nem tartozik rá (miért lett császárom, miért van ennyi babaruhánk, miért nem vagyunk soha itthon, miért altatom napközbe a picit kiságyba, stb). Ma már abba is belekötött, hogy mi az, hogy a párom elment síelni a barátaival...

Komolyan, már gyomoridegem van, ha csörög a telefon és ki kell találnom valamit, hogy éppen miért ne jöjjön ide. Elhiszem, hogy a jószándék vezérli, de ez akkor is sok. Pl. a párom anyukájával könnyebben beszélgetek erről, mert Neki van egy 4 éves kislánya és jobban tisztában van a mai dolgokkal, meg nem is erőlteti ennyire a saját akaratát. Szóval ha valamiben bizonytalan vagyok, általában Vele beszélem meg.

Már komolyan tanácstalan vagyok. Próbáltam finoman jelezni ezt anyának, de semmi hatása. Olyan, mintha azt hinné, hogy én képtelen vagyok gondoskodni Róla.