1 hónapos babátok mennyire igényli, hogy "foglalkozzatok" vele?

Az enyém 3 hónapig csak azt igényelte, hogy ellássam és elég volt neki, hogy a pelenkázás közben beszéltem hozzá. Egyébként aludt egész nap szinte és éjjel is. Amikor ébren volt, akkor magának ismerkedett a világgal és ez az első 3 hónapunkra igaz. Utána már kereste, hogy hol vagyok, kommunikált velem, de beindult a mozgás is, akkor meg azért nem igényelte, hogy foglalkozzak vele játékkal stb, mert a saját mozgása érdekelte. Kb. 6-7 hónaptól jött el nálunk az, hogy jött hozzám, egyértelműen érdekli amit csinálok, mutatok, rákoncentrál, nem mindig van el egyedül, bevesz a kis világába és nem maradt meg a kiságyában a játékaival.

A mi kisfiunk 1es szöges ellentéte volt, már a kórházban mondták,h kössük fel a gatyát. Az éjszakákkal nem volt gond, de nappal alig aludt. Nem tudom pontosan,h mennyit, de 4 óránál nem többet. A lakásban a vállamon aludt, úgy,h egy rugózós fotelben ültem (ilyenkor mindig a Colombo-t néztem, aludni nem mertem, nehogy leboruljak a fotelból), illetve séta közben aludt. Amúgy egyfolytában fogni kellett, rengeteget ringattuk, beszéltünk hozzá, énekeltem, dúdoltam neki. Amúgy nem sírt, hanem üvöltött, ordított, úgy,h csak egyre jobban belehergelte magát. Nekünk a mozgásfejlődés hozta meg a csodát; amikor megtanult kúszni, egy igazi megváltás volt. Most már nagyon szépen játszik egyedül is, felfedezi magának a világot, és a napirendje is teljesen jó - most 10 hónapos. A társaságot most is nagyon szereti, az sem zavarja, ha sok idegen veszi körül, csak vele foglalkozzanak és mosolyogjanak rá :)

Nagyon hasfajos volt, folyton kezben kellett tartani, ringatni 4 honapos koraig. Mai napig "ölbebaba", csak mar jon utanam es cibalja a nadragomat egesz nap. :)