Miért sír lefekvéskor mostanában?

Valószínűleg a foga is közrejátszik.Nem lehet,hogy mostanában lefekvéskor tovább maradtál vele,esetleg dajkálgattad is?

A szeparációs szorongás azt jelenti,hogy a pici érvényesíteni akarja az akaratát.Ha ez nem sikerül,akkor sír,hisztizik.Ha az anyuka enged neki,akkor hamar rájön,hogy sírással minden elérhet,amit akar,és ezután midig hisztizik,ha elakar érni valamit.

Nem az anyu hiányzik neki,mint sokan tévesen hiszik.Ha hagyod sírni,és nem foglalkozol vele,akkor rájön,hogy a sírás nem vezet eredményre,és néhány nap után abbahagyja a sírást,és újra elalszik szépen.

Szia!

Én nem vagyok a híve annak, hogy hagyjuk sírni a babát! Ezzel csak azt erősíted meg benne, hogy nem számíthat Rád! Nem a lefektetéskor kell pont arra gondolni, hogy érvényesíteni akarja az akaratát! Az én Kislányom 1 éves elmúlt és nagyon szépen elalszik magától! Nem volt mindig így! Ha a foga jött\jön, esetleg beteg, mindig nehezebben alszik el! Volt idő, hogy ringattam még 4 hónaposan, sétálva aludt el rajtam, szoptatós párnán cicivel, de mindig szépen visszatért a nyugodt lefekvéshez, ha nem volt gondja! Jelenleg is szoptatok és ha kell, 2órát sétálok vele, pedig nagyon fáj a derekam!!!

Remélem segítettem! Szerintem ne hagyd sírni a gyermeked, mert Rád van a legnagyobb szüksége! Egyébként este nem éri őket annyi inger, mint napközben, ezért érzik ilyenkor sokkal jobban a fogazással járó kellemetlenségeket!

Második vagyok:

Ezt kihagytam: Rengetegszer aludtunk együtt és nem szokta meg!!! Csak akkor voltam ott mellette, amikor szüksége volt rám!

Szerintem is ez a kettő lehet a gyanúsított. És sajnos úgy néz ki, hogy egyikkel se nagyon lehet mit kezdeni, max. a tüneteket enyhíteni, kezelni. A baba foga idővel kijön és elmúlnak a kellemetlenségek, a szorongást pedig elhagyja, kinövi, mert megtanulja, hogy nem hagyod őt cserben és számíthat rád. Ez nem azt jelenti, hogy örökre a nyakadon fog lógni (hacsak nem célzottan erre szoktatod rá és következetesen neveled őt kötődést segítő elvek szerint!), hanem azt, hogy továbbra is bízik benned, lenyugszik és újra biztonságban érzi magát. Sok türelem és kitartás kell hozzá, de idővel lenyugszanak.

Egyébként mi is családi ágyazunk és lehet, hogy pont ezért, de nálunk sem volt különösebb fennakadás ebben az időszakban. Ha helyesnek gondolod, próbáld meg legalább a kiságyát áthozni a ti szobátokba, hogy közelebb legyen hozzátok, ez talán megnyugtatja. Sok ilyen nyugtató tipp van még a szopis oldalakon (pl. www.lll.hu), szerintem kukkants bele, ha bizonytalannak érzed magad.

Az első hsz-re pedig csak annyit reagálnék, hogy érdemes lenne utánanézni a szeparációs szorongás jelentésének, de nem a Suttogó-féle könyvekben.. Egyáltalán nem ezt jelenti ugyanis, ezért a "megoldása" sem ez.

Második vagyok:

Először is nagyon örülök, hogy az elveimmel nem vagyok egyedül és sokat hasonlóan cselekszenek! :-)

Másodszor én kérdeznék! A sólámpa mire jó? Talán ez is fájdalmat csillapít?