Nektek fontos, hogy a gyereketek is tanult ember legyen, amennyiben ti, a szülei is azok vagytok?

az a lényeg,hogy boldolg legyen.-de azért fontos,hogy tanuljon szakmát-amit ő szeretne,ill az idegen nyelvhez én ragaszkodni fogok.természetesen lázadnak a kamaszok a tanulás ellen,de majd később belátják a hasznát.

én 3diplomával rendelkezem,mégis óvónő maradtam,mert ezt szeretem,ebben érzem boldognak magam.nem a papir számit,sok munkanélküli diplomás van

En ugy latom, igy ismeretlenul, hogy nagyon jo Anyuka lesz beloled!

Nekem par fontos dolog van:

-boldog legyen!

-ne bunozessel kesersse meg a kajara a penzt.

Az osszes tobbi, igazabol lenyegtelen.

Nekem ugyan nincs tobb diplomam de nem erzem magam ezert alacsonyabb kategoriaban. Hiaba diplomas valaki ha az elethez fogalma sincs, ha az empatiat csak hirbol ismeri. - A ferjem pl nem diplomas...de amikor a munkajarol van szo o az akit eloszor hivnak a tudasa miatt.

KIsfiamnak mindig mondom, hogy olyan szakmat kell valasztania amit szeret es nem adja el a lelket nap mint nap, hogy jobban keressen - de a valasztott dologban keressen eleg jol, hogy ne kelljen masodik munkahelyet keresnie. A ferjemen latom, milyen buszke a sikereire es boldog, hogy azt csinalhatja amit valojaban szeret. En haztartasbeli vagyok, kreativ, alkoto.

Szoval en azt szeretnem, hogy boldog legyen a gyermekem es ugy gondolom, jon majd vele a tobbi is.

Többdiplomások vagyunk (férjem is, én is).

Az nem fontos, hogy mindenféleképpen egyetemre menjen a gyerek, de az igen, hogyha akar, meg tudjuk teremteni neki a rávalót. Mivel a nagy 6 éves, a kicsi 2 nem lehet tudni, hogy mi lesz belőlük, azt látjuk, hogy értelmesek, így van esély rá, hogy azt az utat választják, amit mi.

Az viszont érdekes, hogy a fiunk már most természetesnek veszi, hogy az iskolák sorrendje: ált. isk., közép isk, és egyetem, és ezeket neki végig kell járnia. Mondjuk ez biztos annak köszönhető, hogy a férjem nemrég fejezte be a másoddiplomát, így ő ebben nőtt fel.

Én egyetemet végeztem, a férjem szakmunkás. Mi úgy próbáljuk terelgetni a gyermekeinket, hogy a képességeiknek és érdeklődésüknek legjobban megfelelő területen képezzék magukat. Az a cél, hogy olyan munkát csináljanak, amiből megélnek és amit szeretnek és nem nyűgnek fognak fel.

Ez nem feltétlenül a (több) diploma megszerzését jelenti. Egy jó szakmunkás sokszor többet ér mint egy agyonképzet, botcsinálta szakember. Be kell látni, hogy attól, hogy valakinek (több) diplomája van még nem feltétlenül jobb valamiben, mint az aki alacsonyabb végzettséggel, de hozzáértéssel csinálja ugyanazt.

Jó kérdés...

Egyrészt kifejezetten rossznak tartom ezt a tendenciát, hogy manapság ha valaki nem megy egyetemre az már "hülye". Ezerszer többre becsülök egy értelmes, jó szakembert, aki szereti a szakmáját, mint egy "muszáj diplomás" valakit.

Másrészt hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem szeretném, hogy a gyerekem is diplomás legyen. Nem azért, mert az "jobban hangzik", hanem egész egyszerűen azért mert én is és férjem is nagyon szerettük az egyetemet, sokat adott nekünk mind tudásban, mind világnézetben, mindketten szeretjük a szakmánkat... és egyszerűen sajnálnám a fiamat, hogy ebből kimarad... de ha őt nem ez érdekli, akkor természetesen elfogadom, nyilván lehet, hogy ő másban fogja megtalálni azt pluszt amit mi a saját szakmánkban.

...

Egyébként meg először azt kéne tisztázni, hogy a "tanult ember" mit jelent. Mert az, hogy művelt legyen, nyitott a világ dolgaira és alapvetően tisztában legyen az őt körülvevő világgal, azt igenis nagyon-nagyon fontosank tartom, de ennek az égegyadta világon semmi köze ahhoz, hogy van-e diplomája, vagy sem.