Kisbabás családok, ahol háziállat is van esetleg, mi a sorrend reggel, hogy indul a napotok?

első a gyerek,utána az állatok.vagy mire vagy kíváncsi?az állataim kint vannak az udvaron nem kell őket tisztába tenni. :-)bocs csak poénkodtam.tisztábateszem a lányom reggelizünk kimegyünk megitatom az állatokat és ilyen melegbe csak este adok a kutyáimnak enni.van most 3 kis cicám meg 1 anya cica ők 2-3x kapnak.(tejet többször is mert megromlik neki)

Nálunk a gyerek későn ébred, igy elso a macska meg a kutya. Utana jövök en es mire megiszom a kavemat, a gyerek is felébred.

Felkel a lányom, utána kimegyek megcsinálom magamnak a kávémat, majd megetetem a kutyát, macskát. Mindkettő benti. Ez kb. 10 perc. Szerencsére a lánykám ébredés után még fél órát is képes csendben elnézelődni. Aztán ő is megreggelizik. Mikor végzett, gyorsan beteszem a járókába, felporszívózok, és mehet is ki a szőnyegre. Most 6 hónapos.

6-kor felkelek, megetetem a kutyát, megiszom a kávémat, majd leviszem a kutyát. A férjem addig készülődik, majd elmegy dolgozni. A fiam fél 8 körül ébred, illetve 7-kor, ha megy családi napközibe (ő már 2 éves elmúlt). Megissza a kakaóját, átöltöztetem és indul a nap.

3,5 hós kislányom reggel ha felébred, szopizik, majd ha már nagyon nem tud visszaaludni (8-9 óra körül), akkor felkelünk. 5 kutyám van, közülük 2 alszik bent velünk a nappaliban, 2 a folyosón, egy a kazánházban. 9 órakor ők kapnak reggelit. Ha a baba később ébred, persze előbb ő szopizik. Ja, szopi után persze tisztába teszem a babát. Aztán beültetem a pihenőszékébe és kiosztom a szeme láttára a kutyáknak a reggelit. Előkészítem kannába a vizet, plusz a kutyusok gyógyszereit. Ezt mind nézi a baba, mert egyedül nem szeret lenni. Kutyusok közben kint vannak az udvaron. Aztán a babát beviszem a nappaliba, amin a kutyák ellen rács van, addig ott üldögél egyedül, amíg a kutyák esznek. Ez kb. 10 perc, azalatt kapnak friss vizet a tálakba a kutyák, plusz beadom nekik a gyógyszereket is. 3 kutya bent eszik, 2 kint, de el vannak szeparálva egymástól, mert némelyik kienné a kaját a másik táljából is, így meg nincs konfliktus. Közben a babára azért gyakran ránézek. Mostanában már jól elüldögél így. Ha a kutyák ettek, kirakom a bandát. Babát székestül beviszem a konyhába és végignézi, amíg anya reggelizik. Közben kap egy csörgőt vagy valamit a kezébe. (2 hónapos koráig leginkább nem reggeliztem soha, mert épp csak annyit bírt ki a pihenőszékben, amíg a kutyák ettek, aztán eltört a mécses.) Ha még bírja a picikém, akkor még felsöpröm a folyosót és szőrtelenítem a szőnyeget (lekefélem, az jobban bevált, mint a porszívó)a nappaliban, felsöprök ott is, néha fel is mosok. Van, hogy a takarítás részét későbbre halasztom, mert sok ez így neki, de gyakran végigüli zokszó nélkül. El se hiszem, mert az első hónapokban még a Wc-re se tudtam kimenni tőle, annyira csak a karomban volt el és én sose hagytam sírni, inkább nem ettem, stb...A kutyáknak azért mindig adtam enni, néha olyankor volt egy kis sírás, de azt is úgy időzítettem még az elején, hogy gyorsan a baba ébredése előtt megetettem a bandát, mert ha ébren volt, nagyon anyás volt. Szóval ha a kajálást, takarítást kibírta, akkor jön a várva várt pillanat,a mit imád: kimegyünk a kertbe:) Megnézzük a virágokat, a fákat, a dzsungelt a kert hátsó részében. Mindent megtapogatunk. Kutyusokat megsimogatjuk (mindegyiket, de az egyikükkel óvatosabbak vagyunk, ő még nagyon furcsállja ezt a pici emberkét). Aztán kezet mosunk, mielőtt szájába venné az ökleit, majd újra kimegyünk a kertbe nézelődni. Mindent megnézünk tízszer, közben énekelek neki vagy csak úgy járkálok. Előfordul, hogy egyszer csak elalszik a karomban, ilyenkor leteszem a nappaliban a kiságyába vagy ritkábban a babakocsiba. Ha babakocsiban alszik a kertben, nagyon figyelek, hogy lefékezzem, de a kutyákat vagy elcsukom a kert másik részébe vagy beengedem addig a folyosóra, nehogy véletlenül meglökjék. Babára nagyon gyakran kinézek. Légzésfigyelőt a babakocsiban is használom és csak olyan távolságra vagyok tőle, hogy meghalljam, ha megszólal. Ilyenkor végzek egy kis házimunkát. Mosok vagy mosogatok. Főzni még sosem volt időm. Ha felébred, újra szopizik, aztán játszunk a szobában. Nem egyszerű vele, mert nagyon igényli a sétát, de nem mindig bírom. Babakocsiban csakis aludni hajlandó, ezért bár nagyon szerettem volna, nem szoktam vele babakocsis sétákra menni. Ha ébren van, ordít benne mint a sakál, mert nem lát ki, márpedig ő 1 hónapos kora óta ki akar látni. Ha meg alszik, akkor fölösleges sétálni vinni, a kertben is levegőn van én meg nem kapok gyomorfekélyt attól, hogy mi van ha megint felébred séta közben és a vállamon teszi meg az utat, fél kézzel a babakocsit tolva. Szóval egyelőre úgy döntöttem, majd akkor megyünk sétálni, ha ülhet a babakocsiban. Mert nagy szüksége volna rá. Úgyhogy marad a séta a lakásban meg a kertben anya karjában. Amikor már nem bírom, akkor az ágyon babázok, ami ellen eleinte tiltakozik, mert ő már kikéri magának a vízszintes testhelyzetet, de azért el tudom úgy szórakoztatni egy kis csikizéssel, agyba-főbe puszilgatással, hogy végülis egész jól el van fekve is. Aztán ebéd alatt a pihenőszékből szemlélheti újra anyát. Mostanában délutánonként, amikor kidőlünk szopizni mindketten, van hogy 2-3 órákat is szopizik, azt nagyon imádom, mert közben én is tudok pihenni és különben is imádok szoptatni, összebújni ezzel az édes babácskával. Délután is szoktunk a kertbe kimenni, kutyázni, olyankor szoktam velük focizni picit, babával a karomban. Sajnos kutyasétáltatásra mostanában nincs elég energiám, bár a babától már elszabadulhatnék, ha a férjem itthon van, mert már nem szopizik egész nap, mint az első 1-2 hónapban. Mostanában este 7-8-ig kimegyek baba nélkül a kutyákhoz, addig apa babázik, én pedig megszeretgetem a kis öregedő buksikat és együtt vagyunk, akárcsak a régi szép időkben. Este 8-kor kutyaetetés, fél 9 körül baba fürdik, szopizik, majd elalszik és alszik reggelig, közben kb. 3 alkalommal ébred szopizni. Nálunk a kutyák nincsenek teljesen elszeparálva a babától, de arra nagyon figyelek, hogy felügyelet nélkül semelyik nem lehet vele egy légtérben. Igazából csakis a karomban tartva érintkezhet velük. Ha majd önállóan tud kúszni, mászni, még jobban szigorítok az egészen, valószínű amíg fel nem tud állni, nem lesznek együtt még a kertben sem. Ha már tud majd járni, akkor is nagyon észnél kell lennem, mert egy kisgyerek hirtelen mozdulatai azért szokatlanok lehetnek a kutyáimnak, annak ellenére, hogy nagyon jól vették az első akadályokat és a baba gond nélkül megsimogathatja őket. (Egyszer volt morgás, az egyik kutyám mordult rá, mert nem tudott mit kezdeni azzal, hogy egy icipici valaki rámeredt az ágy tetejéről, sajnos ez a kutyám gyengébb idegrendszerű, ő már nem alhat bent a nappaliban velünk, de nap közben ő is bejöhet, mert tudom, hogy neki csak szoknia kell a helyzetet.) Nem egyszerű, én nem is akartam gyereket ennyi kutya mellé, de egyelőre azért úgy tűnik, megoldjuk, állatorvosnál is voltunk már úgy, hogy baba a jobbomon, kutya a balomon a kocsiban és nem volt semmi gond az égadta világon.