5 hónapos babával mit játszotok? Mostanában semmi sem köti le.

Hát, ez az anyaság már csak ilyen, 24 órás szolgálat. :-)

Később meg majd mászik mindenhova utánad, a WC-re is, és kapaszkodik a lábadba, nadrágodba.

Aztán meg mikor már beszél is, majd folyton azzal nyúz, hogy "anya játsszál már velem!!!!!!" Kamasz korában meg majd örülsz, ha egyáltalán puszit dob az ajtóból, mikor lelép a haverokkal...:-)

Tudom, nem ezt a választ vártad, de szerintem nem kell születése után rögtön leépíteni a gyereket. Nem azt mondtam, hogy te ezt akarod tenni, de olyan sok hasonló kérdés van itt is, más fórumokon is, hogy mit csináljak, mindig rajtam akar lenni a gyerek, miért nincs el magában, miért nem alszik el egyedül, miért nem létezik észrevétlenül...

Én meg azt mondom, igenis kösd csak magadra, ha ilyen nehezen boldogulsz a nyűgössége miatt. Mihez fog hozzászokni? A testközelségedhez, amire minden porcikája vágyik?! Hogyne bírnád már el, 15 kilóig lehet hordozni, és nagyon sokan hordozzák is addig a gyereküket. Háton hordva meg se kottyan egy 5 hónapos baba, hidd el, és a szabad két kezeddel bármit meg tudsz csinálni, és ő is jól, biztonságban érzi magát, mert nem kell ellenie magában.

4 éves a lányom, akkor még nem volt divat a hordozókendő és más hordozók, ezért félkaron cipelgettem sokáig, aztán meg a hátamon kenguruban. Talpraesett, önálló nagy lány, ha olyan kedve van, elkéreszkedik tőlem, hogy valamelyik mamánál aludhasson, gond nélkül átmegy egyedül a szomszédba valamelyik kis barátjához játszani, és ha én nem érek rá vele játszani, nagyon klasszul eljátszik egyedül is. Pedig sose volt "leszokatva" rólam. Mégsem nőttünk össze. Ja, és 3 éves koráig mellettem aludt még ráadásul! :-)

Szóval semmi baja nem lesz a babádnak, ha a közeledben hagyod!

Az én lányom imádja ha a fülébe duruzsolok.Nagyokat kacarászik rajta.Szereti ha a levegőbe emelgetem,ha le-fel kapcsolhatja a villanykapcsolót.

Ha egyedül játszik,akkor egy kis piros párnát adok neki,imádja göngyölgetni,órákig elvan vele.Ha minden kötél szakad bekapcsolom a tv-t.

Próbáltad magaddal vinni a konyhába? Én betettem a pihenőszékbe, és onnan nézhette, hogy mit csinálok. Többnyire érdekelte, bár volt, hogy extraként még énekelnem is kellett neki főzés közben. :-)

A háton cipelés nálam elképzelhetetlen, így is folyamatos derékfájással küzdök...

kisfiam 5 hónapos, ugyanezt csinálja, repülőzik és nyafog, sztem mászni akar, de nem megy neki. Én kb 10 percig hagyom nyafogni a játszószőnyegén hason, hátha rájön hogyan kell mászni, beszélek hozzá folyamatosan, közben hajtogatok, rendet rakok. Aztán viszem magammal a konyhába a pihenőszékben, de már ez sem olyan jó, mint régen mert kicsavarodik belőle, de azért kb 10-20 percet nagy nehezen elvan, persze folyamatosan mondom hogy mit csinálok.

Ami egyedül is leköti "sokáig" az a zörgős könyve, jó nagy, és minden oldala zörög, arra ráfektetem úgy kb negyed órát megint elvan.

Aztán szórakoztom én is, énekelk mondókázok neki, zenét hallgatunk, átmegyünk a nagyágyra a másik szobába, és ott is hasra teszem, aztán ha már nagyon nyügi, akkor hátára fektetem és mesekönyveket nézegetünk, azt imádja. Tudom, hogy korai, de nagyon leköti. Olyan 2-3 éveseknek való mesekönyveink vannak, sok képpel azokat olvasom fel neki, meg a mondókás könyvet, mert abban is szép képek vannak. Aztán nézzük magunkat a tükörben. Délutánonként megmasszírozom és tornáztatom kicsit, ezzel is elmegy legalább fél óra.