Ti mennyi időt vagytok a babátokkal külön?

Én terhesség előtt sem voltam egy menős nő,inkább voltam otthon a nyugiban,pihentem,romantikáztam a párommal.

Amióta megszületett a kisfiam azóta sincs ez másképp.Ha még is megyünk valahová,akkor visszük a gyereket is,el sem tudom képzelni,hogy lepasszoljam a gyereket valakinek.(az anyósomban nem bízom..anyukámban megbízom,de nem tudom elképzelni,hogy a gyerek nélkül legyek egy egész napot,vagy esetleg több napot is).Állandóan azon járna az agyam,hogy mi van a gyerekkel.Úgyhogy mindenhova jön velünk :)

5 és fél hós fiú anyukája

Sajnos nem vagyok annyit egyedül, mint szeretnék mivel egyedül nevelem a fiam, így minden nap kettesben vagyunk.

Pedig nagyon jólesne kikapcsolódni, nekem egyáltalán nem jár a fejem a gyereken amikor néha elszabadulok 1-2 órára, hanem élvezem végre a szabadságot, ez a hét/hónap fénypontja ha néha megadatik.

Decembertől az én anyukám nyugdíjba megy, már rettentően várom, akkor sokkal többet rábízhatom az unokáját amíg én feltöltődök, elmegyek kirándulni, barátnőkkel találkozni stb.

Most 10 hónapos, de anyukámra már a kezdetektől rá mertem bízni, lefejt anyatejjel vígan elvolt a fiam.

Ezen felesleges előre agyalni, majd kialakul. Igény szerinti szoptatás mellett pl. eleve nehezebb rendszeresen heti több órára elszakadni tőle az első időkben, mert kiszámíthatatlan, mikor lesz éhes, sok baba nem fogadja el a cumisüveget, és az sem a világ legjobb dolga, amikor mondjuk teniszezés közben elkezd folyni a tejed. De mondom, előre tényleg nem kell ezeken izgulni, majd alakul ahogy alakul.

Én fél éves koruk körül hagytam őket először másra pár órát.

Szia!

Mi az Anyukám szomszédjában lakunk, a mellette levő telket vettük meg. Ebből adódóan sok a segítségem az elejétől. A Kisfiam csak anyatejes volt. Így kb. 4hós koráig "sehova nem mentem". Utána el tudtam menni egyedül bevásárolni (ami valljuk be ajándék) :) , mert 1,5-2 órát simán elvolt, nagyrészt aludt :)

Mozi, színház ki volt lőve, de pizzázni, sétálni stb. ennyi időre barátokkal el tudtunk menni.

Az edzéseimet bizony fel kellett adnom, de nem olyan hosszú időre ám!

Igazán akkor lett könnyű amikor már mást is evett, nem csak anyatejes volt, mert akkor más is meg tudta etetni. Akkor mentünk el (5,5 hó) elöszőr mozi, színház stb.

Most már 1 éves, a nyáron 9-10 hósan voltunk 2x lagziba, ami szinte egész napos program volt, szóval Anyukám tudott rá vigyázni.

És tudod nagy szerencse, hogy itt van, mert a gyerek megszokta hogy minden nap látja (amit nem bánok), és nem érzi idegennek a Mamát. Nem sír utánam stb. Anyukám átjött, és itt volt vele, így a saját helyén volt egész nap.

Aztán hajnalba hazajöttünk, Anya is itt maradt éjjelre, másnap hazament.

Egy szó mint száz, az eleje nehéz .Aztán kitapasztalod, kialakul a napi ritmusotok és tudsz tervezni. Az első 3 hónap lesz csak nehéz!

Remélem hamar összejön az a terv :) SOk boldogságot!

Első vagyok:

természetesen pár óra nem a világ,1-2 max 3 órára én is gyedül tudnám hagyni,(pl amíg elmegyek a fodrászhoz)de tovább nem..tehát 1 teljes napra már nem menne nekem :)

Majd alakul. Mondjuk nekem pl. ha anyukám nem lenne olyan, amilyen, akkor nem tudnám, hogy kire hagynám.

Most nem is abból a szempontból, hogy el van-e vele a gyerek vagy nincs, hanem nem bíznék meg másban úgy, mert pl anyósommal szobanövénnyel és háziállattal se voltak jó tapasztalataink, nemhogy egy gyerekkel.

Barátnőim vannak, de azért nem olyan a viszony, hogy mondjuk hetente kétszer nekik lepasszoljam a gyereket, meg ők sem arra vannak berendezkedve, hogy babázzanak. Kicsit máshol tart az életünk.

Van még más rokonom, aki pl. mozgássérült elég baj neki magára vigyázni a lakásban meg ilyesmi.

Babysittert egyet sem ismerek, itt nincs is kultúrája mondjuk a közvetítésnek vagy valami, úgy meg biztos nem fogadnék mellé, hogy kinézek az újságból valami vadidegent.

Szomszédokkal sincs olyan viszony. Nem azt mondom vészhelyzet esetén, ha hirtelen tényleg nincs más lenne amelyikre rábízom, de a lazítás vagy kettesben program a férjemmel nem épp vészhelyzet.

De hál istennek anyukám van és mindig van és örömmel van, még teherbe se estem, de már majd szétszedett, hogy mikor unokázhat, ne féljek, szüljek nyugodtan, ugyanúgy mindenre rá fogok érni, vissza se adja, ha kell a kórházból is hazaviszi, meg ilyenekkel szórakozott.