Más is érezte magát magányosnak otthon a baba mellett?

Szerintem inkább legyél boldog. :) Örülj hogy ilyen jó kisbabád van. Foglald el magad olvasással, vagy valami tanulással, bármivel. Az én gyermekem mellett semmit nem tudtam csinálni, és még gondolkodni sem tudtam ilyenekről, mert minden percemet lekötötte. Én meg arra vágytam, hogy egy kicsit "nyugiban" legyek :):) Nincs veled semmi gond, inkább élvezd. Olyan gyorsan fel fog nőni, hogy mindjárt egy munkahelyen fogod magad találni :):)

Barátnők, munkatársak?

ugyanez a helyzet. Vidéken lakunk, szüleim Pesten, párom dolgozik (szerencsére csak 4-ig), kollégáim, barátnőm Pesten. Itt nem sok mindenkit ismerek. Főleg mikor megszületett akkor voltam nagyon kikészülve, hónapokig sokat sírtam, most 19 hós és most is sokszor eszembe jut, hogy igazából milyen magányos vagyok itthon és hogy semmi másról nem szólnak a napok csak a babázásról. Ne értsetek félre, szeretem a babámat nagyon, de bárki bármit is mond , nagyon egyhangú.

Chaten, skipe-on nem tudsz beszélgetni valakivel?

hasonlóképpen vagyok én is. férjem este 7kor ér haza, minden nap alig várom. szülők 140 km-re, és a barátok is megfogyatkoztak a szülés óta...mindenkinek megvan a saját élete, párja, munkája, és sokuknak már nincs ideje rám/ránk. nekem is a beszélgetés és a felnőtt társaság hiányzik.

Én megértelek, ugyanezt érzem. Minden rokonom távol van, és a barátaim dolgoznak, és nem is sok van. Nem hívogathatom őket folyton. Szerencsére a fiam januárban bölcsibe megy (2 évesen), és mehetek vissza dolgozni! Tényleg nagyon hiányzik már, hogy szóljon hozzám valaki. Hogy felnőttek vegyenek körül. Jó tanácsot nem tudok adni sajnos. Én az internetre menekültem...