Mitől lesz kiegyensúlyozott egy pár hónapos baba?

Nem a ma divatos elvek miatt.Azoktól általában hisztis gyerek lesz.

Az első perctől kezdve rendszerességre és önállóságra kell szoktatni.

Két szopi között legalább 2.5 óra teljen el,hogy az ételt feltudja dolgozni a gyomra,így nem is lesz olyan hasfájós,mintha állandóan etetik.Két evés között a kiságyába kell tenni,kezébe adni a játékát ( egy zsebkendő,csörgő,baba stb.) ami a korának megfelel.Ha sír,akkor nyugodtan hagyhatod sírni 5-10 percig,nem lesz semmi baja ettől.Az anyukák a sírásról megtudják különböztetni,hogy csak unalomból sír,vagy van valami baja.Ha sokáig sír,megkell nézni,mi baja lehet :melege van,fázik stb.Akkor lehet beszélni hozzá,megsímogatni,de nem kell kivenni az ágyából.Éjszaka nem kell etetni,neki is kell a nyugodt alvás.Legfeljebb inni kell neki adni.

Amikor már nagyobb,akkor megtanítani neki,hogy nem szabad mindent csinálnia.Határozottan: elvinni onnan,betenni a kiságyába,ha "nem fogad szót."Amikor már nagyobb,hagyni,hogy azzal játsszon,ami őt érdekli,nem azzal amivel az anyuka akarja,hogy játsszon.Ez úgy sem sikerül pár percnél tovább.A nap valamelyik szakában,legjobb délután játszani,foglalkozni vele.Amikor szopik,vagy tisztába teszi az anyuka,akkor úgyis dajkálja,szeretgeti az anyuja.

Jót tesz a babának,ha napközben nem csak az anyja van vele,hanem más is. ( Apuka,nagymama,barátnő stb )Sokkal nyitottabb,kiegyensúlyozottabb lesz.Az anyuka is elmehet így néhány órára valahova.Ez már azért is célszerű,mert ha nem szoktatod teljesen magadhoz,nem lesz baj,ha az anyukának elkell menni valahová pl.hivatalos dolgot intézni,fodrászhoz,vagy ha az anyuka beteg lesz.Ismerek olyan családot,ahol a gyerek anyás volt.Az anyuka kórházba került.A 15 hónapos gyerek napokon keresztül ordított az anyja után,és nem volt hajlandó enni.

Tudom,hogy ma az a hiedelem,hogy a baba lelke sérül,ha nincs az anyja kezében állandóan,de ez nem igaz.Akkor minden felnőtt sérült lelkű lenne,akinek az anyja is dolgozott,és bölcsibe hordta a gyerekét.Ezek a babák sokkal kiegyensúlyozottabbak lettek,mint akiket agyon ajnároztak.Ha már van mégg egy gyerek,akkor úgy sem lehet kettőt cipelgetni állandóan.

Természetesen mindenki maga dönti el,hogy milyen babát akar nevelni:

Kiegyensúlyozott,nyitott babát vagy

minden kívánságát teljesíti a kicsinek,ráhagy mindent,és tapasztalja,hogy a kicsi üt-rúg-harap,földhöz vágja magát,akár a boltban is,ha valamit nem kap meg,az oviban nem akar ott maradni,elveszi a többiek játékát,és ezért állandó konfliktus helyzetet teremt.

Tapasztalataim szerint ez a két variáció van.

Részben egyetértek a 08:12-essel. annyit azért hozzáfűznék, hogy az első pár hétben igenis szüksége lehet éjszaka a táplálékra. az én babám hat hetes koráig kétszer ébredt éjszaka, aztán már egyszer sem, mert nem volt éhes, 12 órát alszik egyben mai napig.

a kiegyensúlyozottság persze szerintem nem egyenlő a vasszigorral, én inkább azt mondanám, sokkal fontosabb, hogy a gyereknek legyen egy napirendje, és akkor tudni fogja, hogy mi után mi következik, mindig biztonságban fogja érezni magát, ha nem térünk el a tervtől, ezáltal kiegyensúlyozottá válik. nem érheti meglepetés. persze vannak kivételes esetek, amikor nem lehet tartani a napirendet, de ha 98%-ban tartjuk magunkat azokhoz a szokásokhoz (evés-alvás), amit a baba saját magának kialakított a hetek során, akkor nem lehet baj.

A hasfajas az elso es a hatsotej rossz aranya miatt

alakul ki(sok elso tej)es nem a gyakori szopik miatt.Foleg attol lesz kiegyensulyozott ha a mama is az es megtanulja ertelmezni a gyerek jelzeseit,nem pedig egy elore gyartott elmeletet akar a gyerekre eroltetni(ami nem huzhato az o gyerekere)

Hát ez nagyon érdekes kedves 8:12-es... Képzeld, az én lányom születésétől kezdve, csak éjszaka volt a kiságyában, napközben hol a levegőn aludt, hol a nagyágyon mellettem, ébrenlétkor pedig kinn volt mindig a nappaliban (vagy pihenőszékben v. az ágyon). Első két hónapban 2 óránként etettem, de volt olyan nap, hogy óránként kért enni. Sajnos nincs túl sok segítségem, úgyhogy nem tudtam mindennap másra bízni, de való igaz, hogy kicsi korától vigyázott rá anyukám, keresztanyja stb. Élete első két hónapjában éjszaka is kért enni (basszus mi ez, h éheztesd a gyereket???), aztán utolsó kaja fél 12-kor(ennél előbb nem aludt el, nem volt álmos és képzeld, nem hagytam üvölteni az ágyában), cicin bealudt és aludt reggel 8-ig. Aztán ez később ugyan "elromlott" a fogak mozgolódása miatt, de azért vagyok az anyja, h megoldjam a helyzetet, és lehetőleg őt helyezzem előtérbe a saját igényeimmel (alvás, takarítás) szemben. Ja, és soha nem hagytam csak úgy sírni. Természetesen, ha hisztizik azt látom, és nem törődök vele, de ne mondd már, hogy egy 2-3 hónapos baba pl hisztizik...

És lám, lám... van egy csoda kiegyensúlyozott, boldog 1 éves lányom, aki még az utolsó idegennel is elmenne néha :) Mindenkit bűvöl az utcán, vadidegenekre nevet és játszik velük. Van akarata, ki is fejezi, de megmondom őszíntén, inkább ilyen legyen, mint egy mulya, tedd ide - tedd oda gyerek, akit megfegyelmeztek még csecsemőkorában.