Miért van az, hogy a fogak kibújásával már automatikusan a "lassan már ehetsz csokit" mondatot többször hallom? Ez természetes?

akkor nem csak én vagyok ilyen "marslakó", aki nem minden áron ad a babájának csokit. ez persze nem jelenti azt, hogy soha az életben nem ehet csokit, úgyis fog, inkább csak annyi, hogy gyerekkoromban mi sem ettünk minden nap csokit, inkább gyümölcsöt, különleges alkalmakkor persze igen. Ha megkóstolja a babám a csokit (majd), tudom, ha én adok neki, akkor nem rendszeresen és tudom, mikor van állj, de attól tartok, ha "megtudják" a rokonok,egyből az

lesz a trend, hogy nyomja a kezébe a csokit, mert olyan aranyosan nyammogja és mert annyira kell neki. Aztán mi meg szenvedhetünk itthon vele, ha székrekedése van, ha romlik a foga stb. Nem hiányzik. Szóval ezért érdekelt ez a kérdés.