Időbeosztással kapcsolatos kérdés, bővebben lent?

Szerintem ez nagyon gyerekfüggő.

Nekem három van, és azt látom, hogy egyáltalán nem megy/ment ugyanolyan könnyen mindegyikkel. Van, amelyik tényleg eljátszik magában sokat, és van, amelyik többet igényel.

Pedig a házimunkát biztos hogy hasonló sebességgel végzem. :o)

Vannak azért trükkök:

hordozókendő, vagy etetőszékbe/hintába beülteted, amíg csinálsz valamit, vagy pl. teregetéskor adsz neki egy vizes zoknit, főzésnél egy fakanalat. Próbálgatni kell, hogy mi jön be neki.

És, bizonyos dolgokból lejjebb kell adni, vagy legalábbis nekem lejjebb kellett...

Nekem sosem volt egyedül el a lányom!2,5 éves, a helyzet kicsit jobb lett, de még mindig sokat zaklat! :-)

Mikor még nem mozgott, akkor a hordozóban hurcibáltam magammal mindenhova.Dumáltam, ökörköttem neki.Mikor pihent én is pihentem, mert nem vagyok egy gép, és igen hosszúak voltak az első pár hónapban az éjszakáink.Mikor már ült akkor kiraktam magamhoz a konyhába és kinyitottam a konyhaszekrényt, ami tele volt lábassal, és óriási buli volt neki. Most már jön segít nekem, a főzök akkor mindig neki is adok valami feladatot. PL: vízbe rakok neki lisztet hogy kevergesse, a kelt tésztát imádja vagdosni vajazó késsel, vagy csak ellopja a mosogatószivacsot és törölget hevesen.Én úgy alakítottam a mindennapokat, hogy ne a gyerek mellett keljen házimunkát végeznem, hanem a gyerekkel.Így ő is tanul, együtt vagyunk, jól érezzük magunkat.Persze már magában is el van, de azért kellek még neki. :)

Van egy 6 hónapos kisöccse is.Szeret vele is lenni.Lányom totális ellentéte.El van egyedül is már most.Ha adok neki egy flakont, már boldog, csak akkor sír ha tényleg baja van.

Én megtudok mellettük mindent csinálni, mert így alakítottam ki.Nekik még játék a háztartás vezetés, illetve a kicsinek még nem, de majd lesz. :)

Nekem is nehéz, de baba előtt is nehéz volt :) 9 hónapos a fiam, és bizony ő is mindent pakol, feláll olyan helyen is, ahol nem kéne, esik-kel amerre csak mászik :) Minimális dolgokat csinálok mellette: mosás, teregetés, konyhába edények elpakolása, ebéd melegítés, néha egy gyors mosogatás. Egyáltalán nem marad meg a kiságyában már, úgy sem, hogy látja, mit csinálok éppen. Főzni délután, este szoktam 2-3 naponta mikor már a párom is itthon van. Beültetem az etetőszékébe, de ha már megunta a játékokat (fakanál, flakon, fedő, stb.), akkor legalább van kihez beraknom a szobába, míg befejezem a főzést, rendrakást.

Nem kell minden nap mindent csinálni: pl egyik nap főzöl, másik nap kis rend rakás, harmadik nap valamelyik helyiség kitakarítása, stb. Ne akarj sokat, mert csak a negatív élmények fognak sokasodni. Inkább légy büszke arra, hogy mit sikerült aznap megcsinálni és jelezd a párodnak, hogy mennyi erőfeszítéssel ezt-meg ezt is sikerült megcsinálnod.

Amúgy én is megkaptam már több helyről, hogy egy ilyen kis lakást, mint a miénk egy óra alatt össze lehet kapni mindennel együtt!!! És amúgy is bőven elég másfél- két órát tölteni egy nap a konyhában!!!! :) - nem kell velük foglalkozni, mindenki úgy csinálja, ahogy tudja és ahogy a babája engedi!

2. vagyok

Én annyit fűznék ehhez hozzá, hogy engem rég nem érdekel hogy mások mit gondolnak, a saját magam "jól léte" forog kockán legtöbbször, mert nem szeretek egy koszos kuplerájban leledzeni, még akkor sem, ha amúgy a gyerekeimnek nagyon örülök...

Szóval itt arról van szó, hogy ÉN szeretném, ha jobban menne, (tehát lenne nagyobb rend, és tisztaság), és lehet, hogy Kérdező is így van vele.