Milyen mértékben illik, "szabad" elfogadni a nagyszülők segítségét?
Nagyon szerencsések vagyunk, mert anyukám és apukám vezető beosztásban, kötetlen munkaidőben dolgozik így szinte bármikor ráérnek. Emellett jól is keresnek, mindig hoznak játékot, ruhát, ételt.
Anyósom óvónő, vagy 10re megy vagy 1-2 között végez, ő is szívesen van a lányommal.
Mi a párommal élvezzük ezt a helyzetet. Minden héten van egy szabad délutánunk, néha kettő is. 6-8 hetente megyek kozmetikushoz, 3-4 havonta fodrászhoz. Ha úgy alakul, eljönnek velünk játszótérre, én addig elfutok bevásárolni.
De sokan megszólnak, hogy a nagyszülőknek szültem, meg szegény gyereknek milyen rossz lehet. Nincs napokra lepasszolva, nem aludt még nélkülünk.
Tényleg nagy "bűn", hogy a nagyszülők részt vesznek a lányunk életében?
1,5 éves.
Te nagyon szerencsés vagy, becsüld meg.
3 gyermekünk van, szeptember óta nem voltam kettesben sehol a férjemmel, pedig már nem kicsik a gyerekek, 4, 10 és 13 évesek, de nem tudjuk kire bízni őket, csak egy nagynénire, a húgomra. A nagymamák beteg rokonokat gondoznak, van bajuk elég, nem terheljük őket.
Igen, tudom hogy nagyon szerencsések vagyunk. Nem is "reklámozom" már senkinek, mert megszólnak :-(
De a játszótéren ugye látják, hogy heti 1-2x van velünk nagyszülő.
Őszinte leszek!
Nálunk ugyanez a szituáció, annyi különbséggel hogy mi együtt is éltünk a szüleimmel a lányom 6 éves koráig. Vitték a szüleim nyaralni is tengerpartra -nélkülem is.
Igen, előfordult hogy minket is megszóltak. De teszek rá jó magasról.
Örülök hogy ilyen jó unoka-nagyszülő kapcsolat van köztük. Imádják egymást. Bármikor bármiben számíthat a nagyszüleire, bensőséges a kapcsolatuk.
Most már 12 éves de a rajongásig imádja őket.
És a most 5 hónapos kisfiamat is mindennél jobban imádják.
A gyereknek nem tesz rosszat! Sőt a lehető legjobbat teszed azzal hogy ilyen kiegyensúlyozott, boldog élete van a szüleivel-nagyszüleivel.
Örülj neki, hogy ilyen szerencsés vagy! Nálunk a férjem és az én szüleim is már meghaltak. A húgomra és a férjem nagybátyja akire, ha valami van számíthatunk, de persze ők dolgoznak, meg van a saját életük.
Nem értem ezt az új "divatot", hogy ha a nagyszülő segít, akkor már neki szül az ember. Szerintem egy normális családban ennek így "kell" lennie, mint ahogy, ha a szülő már idős, akkor a gyermeke segít neki. A család az összetartásról, összetartozásról szól, aminek a segítség is része. Nem pedig mindenki éli világát, ahogy tudja, aztán néha találkozunk. Én nagyon örülnék, ha ilyen szüleim lennének, mint neked. A gyereknek is jó, ha jó a nagyszülővel a kapcsolat.
Off: 5. hozzászóló, te komolyan ezért nem akarsz még egy gyereket? Az én férjem reggel 9-kor elmegy, éjfélnél előbb nem jön haza, ezt heti 3-6 napban, mikor hogy. Gondolhatod, hogy a szabadnapján is inkább pihenne. Nagyjából mindent egyedül csinálok, kivéve a főzés, mert szakács és vagy ő főz, vagy hoz kaját! Szeretnék még gyereket, ha anyagilag beleférne (nem fog), akkor még kettőt is, én is 33 évesen szültem. Tény, hogy a kislányom az első pár héttől eltekintve nagyon nyugodt baba. Persze nem kioktatni akarlak, csak leírtam a mi életünket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!