Teljesen kiborultam, csak sírok és nem tudom mi tévő legyek, hasonszőrű ( aludj jól gyermekem módszeres ) anyukák segítségét kérném?

Talán nem ez a megfelelő módszer számotokra. Nem lehet ezt ráhúzni minden babára. Szeretettel kell altatni. Ha te is ki vagy borulva a módszertől, akkor ezt érzi a babád és nem is lehet sikeres, vagy csak nagy áron. Én leülök az ágyra és a vállamra veszem az 1 éves kislányom és simogatom a hátát, éneklem neki a bóbitát és kb 10 perc alatt elalszik. Hónapok óta megy már ez így. Összebújunk, és így jó mindkettőnknek. Ha bealudt, átteszem a kiságyába és Ő oldalra fordul és nyugodtan alszik tovább. Szerintem az a jó altatás, ami mindkettőtöknek kellemes. Hiszen jó esetben csak reggel találkoztok újra :)

Teljesen megértem a vívódásaid.10 hónapos a kisfiam és öröm,ha 3 órát alszik néha egyfolytában.Még egy éjszakát sem aludt át.3-4-5-ször kelt és cicizett,aztán 2 óránként és végül óránként.Közben már nem kell neki a cici,8 hónapos kora óta nem szopik,viszont én is kelek hozzá:van hogy 10-12-szer is.Most homeopátiás golyókat kap,elvittem egy homeopata gyerekorvoshoz,várjuk a hatást.De ha ez sem válik be akkor nem tudom mit csinálja.Van két nagylányom is,ők is rossz alvók voltak,de szép lassan nem igényelték a társaságomat:)Erősen gondolkodtam én is különböző módszereken,de nem visz rá a lélek.Tehát marad a nappali pihenés a babómmal,amikor csak lehet.Ha elbizonytalanodtál és megingott a hited a módszerbe,akkor hagyd a fenébe.Nem minden babánál jön be ez sem.Tudom nehéz időszakon mész keresztül,de kitartás és hallgass a szívedre.A lányaimat sem tanítottam meg elaludni,most mégis úgy alszanak mint a tök.Igaz,hogy eleinte cicin,dajkálva aludtak.Utána elég volt,hogy valamelyikünkkel alhattak,azután pedig a kezüket fogtuk.És így szép lassan kinőtték...Szóval azt hiszem a fiamnál is ez lesz,bármilyen fárasztó is.Gondold át te is.És bocsi a hosszú kommentért.

Szia! A 2. válaszoló vagyok. Jó, hogy részletezted a szitut, mert így jobban bele lehet látni a probléma gyökerébe. Nos: a szitu teljesen hasonló, mint az enyém volt, azzal a különbséggel, hogy a kisfiam születése óta velünk aludt a nagy ágyon. Gondolhatod mennyit kelt éjszaka cicizni. Aztán, ahogy nőtt egyre inkább elmaradtak az éjszakai ébredések. Engem nem különösebben zavart, hogy velünk alszik, sőt még az sem, hogy szopizott éjszaka, mert én általában aludtam tovább :) Így, hogy nem kellett állandóan másik szobába, vagy másik ágyhoz rohangálni minden nyikkanásra, viszonylag kipihent és kiegyensúlyozott voltam. Persze a fogzás, betegség más kérdés, mert akkor bonyolultabb volt a helyzet. Hallgass az ösztöneidre, mert te tudod mi a legjobb neked és a babádnak. Kitartást és nyugodt éjszakákat kívánok Nektek.