Mit okoz egy babánál ha olyan dolgokkal etetik amivel nem szabad?

Nem csak az a fontos, hogy mikor-mit ehet, hanem az is, hogy azokban az ételekben mennyi tápanyag és energia van. Hosszú időn át végzett kísérletek és tanulmányok bizonyítják, hogy az optimális hozzátáplálással gyermekünk fejlődését támogatjuk és nem akadályozzuk. Ha eteted vele a kenyeret, diót, durva adag finomított szénhidrátot, mézet, akkor az egészségét kockáztatod vele. Csak 1-2 percet szántam rá, rákerestem a neten kulcsszavakra, ezekre bukkantam (és még nem is értek hozzá mélyebben):

A korán megkezdett glutén bevezetés fokozhatja a lisztérzékenység és a cukorbetegség (diabétesz) kialakulási kockázatát.

A központi idegrendszerre már az átmeneti táplálkozási elégtelenség is hatással lehet, következményeket hordozhat magában, mint egy későbbi fejlődési zavar tényezője. Ilyen probléma például a gyermekkori vashiány, mely befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is.

A gyermekeknek ebben a korban – az emésztőrendszerük még nem elég érett – a felnőtt menük elfogyasztására, kímélő, sóban szegény, könnyű és tápláló ételekre van szükségük az egészséges növekedéshez. Ügyeljünk arra is, hogy ebben az időszakban még nincs szükségük cukros édességekre, a kellő mennyiségű szénhidrátot lehetőleg gyümölccsel biztosítsák számukra.

Az életkor növekedésével a csecsemő az energiabevitel bzonyos hányadát használja fel növekedésre, négy hónapos korban már 30%- Ez a magyarázata annak, hogy az első hat hónapban a legkritikusabb az elégtelen táplálékbevitel a növekedés szempontjából, és már kismértékű, de folyamatos energiahiány kumulatív súly és hossznövekedés elmaradást okoz, az agy növekedésének és differenciálódásának üteme az első két életévben a legnagyobb. Elégtelen táplálás esetén az agy tömege megkisebbedik, sétül a myelinisatio, az agykamrák kitágulnak, romlik a mentális és motoros funkció.