Ki hogy élte meg babája mászós, felállós, totyogós időszakát? Mennyire volt nehéz vagy épp könnyű a többihez képest?

Egyszerű:ami rá nézve veszélyes azt mind tüntesd el vagy legalábbis tedd magasabbra. Azt hogy kiönt valamit:én egész pici kora óta minden alkalommal elmagyaráztam neki hogy nem szabad és mindig együtt összeszedtünk mindent :). Most még ezek új és érdekes dolgok és biztosan szereti is csinálni :) (de azért nem árt ha hallja azt is hogy nem szabad hogy később ne legyen természetes)

Balesetek előfordulnak lesz is még pár kopp de ez ezzel jár ;)

Ha pedig kő van nálatok tegyél le szőnyeget(futó vagy kisebb szőnyeg).(a kő hideg is és veszélyes is egy esetleges esésnél) Azt nem várhatod el tőle hogy ne menjen a kőre és egyébként is úgyis mindig menni fog utánad és minden fele hisz most fedezi fel a világot :)

Még ez lesz jó pár hónapig. Az ilyen kicsiknek vagy a nyomában kell lenned mindig vagy nagyon biztonságos gyerekmegőrző terepet kell kialakítani, mert találékonyak és kiszámíthatatlanok. El kell kezdeni már az elején mondogatni, hogy mit nem szabad (ami veszélyes, káros vagy amiben kárt tehet), bár csak jóval később lesz foganatja.

Hogy éltem meg? :) Fárasztó - csupa öröm meg újdonság, de csupa para.

Mindent ami nem neki való, fentre pakoltam, az maradt lent, amit nemi szabad volt!

Így sosem aggódtam, oda ment a lakásban ahová akart, azt nyitott ki, pakolt ki amit akart!

Nem volt sarok ahová be verhette volna magát, dohányzó asztalt kiraktuk, szőnyeget tettünk szinte minden hová.

Kipakolhatta a csipeszeket, a konyhában a fazékokat, műanyagokat. Nappaliban a porcelánokat elpakoltam, helyére játékokat tettem neki.

Szerettem mikor mászott, felállt, szabadabb lettem, nem akart mindig ölben lenni !

Én is nagyon örültem, hogy tudott magától utánam jönni, sokkal kevesebbet kellett cipelni:).

A nagyon veszélyes dolgokat elpakoltam az útj

ból, de hagytam is piszkálhatóakat, hogy legyen mit felfedeznie. Olyat is csináltam, hogy az egyik fikot, amit elért, telepakoltam veszélytelen de érdekes dolgokkal(műanyag kupakokkal, kisebb játékokkal, csipeszekkel...), volt, hogy egy órát pakolta azt az egy fiókot:).

A kőre mászásból én nem csináltam nagy ügyet, adtam rá egy plusz réteget és kész.

Én nayon sok dolgok megengedtem neki, csak a tényleg (élet)veszélyes dolgokat tiltottam. VOlt olyan, hogy reflexből rámondtam valamire hogy "nem", de aztán sokszor rájöttem, hogy végülis miért ne:). Ilyen volt a tv- szekrény ajtajának nyitogatása. Kipakoltam onnan ami nem a kezébe való és hagytam nyitogatni. Pár napig tartott a csoda, kielégítette a kiváncsisgát és onnantól nem érdekelte:).

Vagy pl. a vezetékek. Természetesen tetszett neki minden vezeték, meg is akarta őket babrálni. Nyilván nem engedtem neki a valóban funkciót betöltő zsinórokat bántani, de a felügyeletem alatt adtam neki kábelt, azzal játszott pár napig, tudta hamar, hogy csak az ő külön kábelét lehet piszkálni, kielégítette a kiváncsiságát aztán már az sem volt olyan érdekes. Előbb kellett volna hagynom megismerkedni vele, kevesebb "veszekedés" lett volna...

Ha meg olyat szerett volna, amit TILOS, akkor nem csak mondtam, hogy "nem", hanem el is vettem onnan és kínáltam más érdekeset helyette.

Ja, és a "nem"-et nem is igazán használtam tiltásra, hanem a "Tilos", ezt valahogy sokkal szigorúbban és jelentőségteljesebben lehet mondani:D, nameg ugye kevesebbszer hallja , tehát nagyobb jelentőséget tulajdonít neki.

Ja, igen, a kiborításhoz: kezdettől együtt szedtük össze/ töröltük fel, most 2,5 éves, külön szólás nélkül csinálja ezeket ha valami borul:).

Naszóval röviden:), én csak azt tiltottam, ami _valóban_ veszélyes, és voltak dolgok, amit csak velem együtt lehet.

Szia! Én is most vagyok ebbe a korszakba,9,5 hós a lányom! Néha engem is kiborít,de mellette meg nagyon élvezem! Édes ahogy jön megy. :D Mondjuk enyém már el is indult egyedül. Esik kel,de nem félek ez vele jár sztem. Itt-ott van rajta egy-két piros folt,de nem tudok mindent kivédeni,amúgy meg okos mert megjegyez dolgokat és óvatos! :)

Ha valamit nem szabad neki én mindig hangosabban szólok rá és mondom hogy nem nem szabad! És újra újra próbálkozik,de akkor máár néz rám,tudja mi a helyzet de biztosra megy. :D Én is próbálok nem mindent engedni neki,de hagyom hogy pakoljon,ismerkedjen még a dolgokkal. Csak ami veszélyes rá nézve abban vagyok szigorú. :)

Amúgy nálunk is vannak nagy hisztik de ráhagyom és aztán elfelejti.. A fogacskáival eddig nem volt baj,de most a szemfogai nálunk is betesznek kicsit.. éjjel..nem hajlandó egyedül aludni a kiságyában,pedig eddig csak ott aludt.De hát majd elmúlik ez is.. :)