2 éves gyerekem mindenkitől üvölt, már teljesen magam alatt vagyok, mással is volt ilyen?

Korábban nem volt hasonló?

A kéréseit csak akkor teljesíteni, ha normálisan kéri. Önbizalmát növelni, feladatokat adni neki, megdicsérni. De nem kell egyből a segítségére sietni ha valami nem megy neki elsőre, csak bátorítani.

Menyit volt eddig nélküled? Sok mindent megcsináltál helyette? Nem érte semmi trauma korábban? Úgy értem elveszés, ilyesmi.

Ha nem csak az ilyen korban szokásos "hiszti" akkor lehet szorongásos kórkép is, de nem valószínű. Ilyen korban ilyesmi előfordul. Nem szabad hagyni eluralkodni rajta.

Valószínűleg helyes neveléssel elmúlik, ha mégsem akkor gyermekpszichológus. Viszont nem hiszem, hogy erről lenne szó.

Most biztos megkapod majd, hogy te nevelted így, viseld a következményeit, de hogy nehogy elbőgd magad, elmondom, hogy lányom is ilyen. Ő kicsi babakora óta ilyen, érzékeny, és kiborul, ha valami "nehézség" éri. Már bébiként megállapította a doki, hogy hipersensitiv gyerek.

Most 2,5 éves, és valamit már javult a dolog. Főleg mióta megérti a dolgokat, mióta jobban el lehet neki magyarázni mi, miért történik (erre amúgy a doki azt mondta, hogy úgy igazán 3 éves kor körül érnek meg a gyerekek, mármint a miértek megértésére).

Akinek nem ilyen érzékeny a gyerkőce, el sem tudja képzelni, hogy milyen is ez. A nyafogás sem abból adódik, hogy buta vagy elkényeztetett lenne a gyerek, hanem egyszerűen ő ilyen, és ezt neked el kell fogadnod, de persze irányítanod kell, hogy jobban és könnyebben megállja a helyét. Ebben pedig szerintem az állandó beszélgetés segít. Mondod, mondod, és biztatod.

Most már amúgy lányom egész jól kezeli a helyzeteket, de még mindig érzékenyebb az átlagnál. Idő, türelem és jobb lesz.